szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A rövid hatótávolságú nukleáris fegyvereket kétoldalú titkos katonai egyezmények alapján német, brit, belga, holland, olasz és török légi támaszpontokon őrzik.

A The New York Times szerdai számában egy fegyverzetellenőrzési kérdésekkel foglalkozó magánintézet, a Natural Resources Defense Council tanulmányára hivatkozik. A lapnak egy magas rangú amerikai katonai illetékes Európában név nélkül úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok az utóbbi években "jelentősen csökkentette" atomfegyvereit Európában, és azok száma jelenleg "kétszáz körül van".

Hans Kristensen szakértő Amerikai atomfegyverek Európában című, 102 oldalas tanulmányában a titkosság alól tavaly feloldott dokumentumok, valamint műholdfelvételek és más források alapján 480 atomfegyver európai tárolására következtetett. A rövid hatótávolságú atomfegyverek a terroristák vagy tömegpusztító fegyverek megszerzésére törekvő latorállamok ellen szolgálnának, a tanulmány szerint azonban nincs értelme európai tárolásuknak, és csak hátráltatják a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására tett erőfeszítéseket.

Egy korábban Európában szolgált volt amerikai illetékes a tanulmányban közölt számot a ténylegeshez közeli becslésnek nevezte. Más illetékesek a lapnak elmondták, hogy jelenleg nincs terv az Európában tárolt amerikai atomfegyverek csökkentésére, s ez bizonyos feszültséget kelt a NATO katonai és politikai vezetői között.

A tanulmány egy nappal azelőtt jelent meg, hogy a franciaországi Nizzában szerdán és csütörtökön kötetlen találkozót tartanak a NATO védelmi miniszterei, s a megbeszélésen Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter mellett részt vesz Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter is.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Világ

Bászájev cáfolja halálhírét; bombahír a csecsen atombombáról

Videófelvétellel cáfolta halálhírét Samil Bászájev iszlám szélsőséges csecsen milíciavezér kedden egy szeparatista weboldalon. Az orosz bulvárlap szerint Berezovszkij azt állította, hogy a csecsen gerillák hordozható atombombára tettek szert, bár egy összetevője még hiányzik.

Világ

Miért kell az atom?

Miért dönt egy ország atomfegyverkezési program beindítása mellett, más államok pedig miért vetik el azt akkor is, ha minden szükséges erőforrásuk megvan hozzá? A válaszok döntőek lehetnek a jelenlegi helyzetben, amikor az európai országok éppen Iránt próbálják letéríteni az atomfegyverkezés útjáról, Észak-Korea pedig nyíltan bejelentette, hogy rendelkezik nukleáris rakétákkal.