A felmérés hét végén ismertetett adatai szerint a válaszadók közül a legtöbben (18 százalék) az esetleges tiltakozások legfőbb okát az életszínvonallal való elégedetlenségben és a tömeges elszegényedésben véli felfedezni. A megérdezettek 9 százaléka a "színes forradalmakhoz" hasonló események katalizátoraként nevezte meg a hatalommal való elégedetlenséget, "népellenes törvények" elfogadását, átgondolatlan reformok végrehajtását és a szociális problémákat.

Egyesek (5 százalék) a lehetséges okok között említették meghatározott, a hatalomváltásban érdekelt hazai politikai erők fellépését vagy erős külföldi befolyást. Nagyon sokan (42 százalék) gondolják azt, hogy Oroszországban vannak olyan politikai erők, amelyek képesek megszervezni - a grúziai, ukrajnai és kirgizisztáni hatalomváltást eredményező megmozdulásokhoz hasonló - tömeges tiltakozó akciókat.

A július elején elvégzett reprezentatív felmérés adatai szerint a három volt szovjet köztársaságban lezajlott "színes forradalmakról" a megkérdezettek 49 százaléka rendelkezett naprakész tudással, 34 százaléka felületesen volt értesült, "hallott valamit" ezekről az eseményekről, 15 százaléka pedig egyáltalán nem tudott semmiről. A jól értesült válaszadók 41 százaléka nem tekinti forradalomnak ezeket a megmozdulásokat, és több mint felük (55 százalék) meg van győződve arról, hogy külső erők beavatkozása eredményezte ezeket.
 
A felmérésben részt vevők - 100 település 1500 lakosa - 30 százaléka arra számít, hogy a "színes forradalmak" eredményeként tovább romlik a grúziai, ukrajnai és kirgizisztáni átlagember élete. Mindössze 6 százalék azok aránya, akik szerint jobbra fordul az élet a három köztársaságban.

A FOM egyik másik felmérése szerint az orosz közvéleményben nagyon erős a bizalmatlanság a választási rendszer iránt. Az emberek több mint fele (55 százalék) szerint az oroszországi választások nem tükrözik a nép akaratát, míg az ellenkező véleményt vallók aránya csak 33 százalék. A megkérdezettek 51 százaléka 23 százalék ellenében azt gondolja, hogy a 2007-ben esedékes parlamenti választások nem lesznek tisztességek. A 2008-as elnökválasztás esetében jobb az arány: 44, illetve 41 százalék. Ettől függetlenül a válaszadók 64, illetve 73 százaléka biztos szavazónak mondta magát.

A közvéleményben még nagyobb a bizalmatlanság az igazságszolgáltatási rendszerrel szemben. A megkérdezettek 64 százaléka - 30 százalék ellenében - nem bízik a rendszerben, ennek ellenére 51 százalékuk kész lenne bírósághoz fordulni az igazságát keresve. Minden második orosz (49 százalék) úgy véli, hogy Oroszországban vannak politikai okokból bebörtönzöttek. Az ellentétes véleményt vallók aránya 29 százalék.