Tetszett a cikk?

A szeptemberi norvégiai választásokon győztes balközép koalíció megalakította hétfőn kormányát. Húsz év óta ez az első többségi kormány a skandináv országban. Utoljára 1983 és 1985 között volt többségi kormánya Norvégiának; azóta törékeny, kisebbségi koalíciók kormányozták a skandináv államot.

A Norvég Munkáspárt, amely a XX. század nagy részében uralta a norvég belpolitikát, a második világháború óta először alakított most koalíciós kormányt. A század második felében, ha győzött, mindig egyedül kormányzott.

Jens Stoltenberg új miniszterelnök, a Munkáspárt vezetője hétfőn terjesztette kormányának névsorát V. Harald norvég uralkodó elé. A 19 fős kabinetben kilenc női miniszter van. A munkáspárti Jonas Gahr Store az ország új külügyminisztere. A pénzügyminiszteri tárcát Kristin Halvorsen, a szocialista párt vezetője kapta. A centrumpárti Odd Roger Enoksené lett a Norvégiában különösen fontos olajipari tárca. Körülbelül egy hónapig tartottak a három párt között a kormányprogram kialakítását és a miniszteri posztok elosztását célzó tárgyalások.

A Munkáspárt vezette balközép koalíció kilátásba helyezte az adók növelését, hogy finanszírozhassa tervbe vett jóléti kiadásait, és ígéretéhez híven mérsékelhesse a társadalmi egyenlőtlenséget. A koalíciónak tagja a Centrumpárt és a NATO-ellenes Szocialista Baloldali Párt is.

Norvégia - a világ harmadik legnagyobb olajexportőre - évek óta tartós gazdasági konjunktúrát él át. A magas és egyre javuló életszínvonal ellenére a szeptember 12-i választásokon a választók többsége nem Kjell Magne Bondevik kereszténydemokrata kormányfő jobbközép kormánykoalíciójára szavazott, amely adócsökkentéseket ígért a választóknak, hanem a társadalmi különbségek mérséklésének programját hirdető balközép erőkre.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!