Magyarország korántsem magányos harcos: aggasztóan fellazult a költségvetési fegyelem az EU-ban. Rossz példával jár elöl a négy legnagyobb gazdaság: egyaránt állami túlköltekezés jellemzi Németországot, Nagy-Britanniát, Franciaországot és Olaszországot.

Nincsenek híján a fantáziának az uniós tagállamok kormányai, amikor a túlságosan magas államháztartási hiány palástolásáról van szó, sőt még befektetési és kereskedelmi bankok tanácsadóit is megbízzák könyvelési trükkök kiagyalásával - panaszkodott a minap a brit Financial Times hasábjain Joaquín Almunia, az Európai Bizottság (EB) pénzügyi biztosa. A "kreatív könyvelés" olyan méreteket öltött, hogy Almunia szavai szerint az EB, illetve az EU statisztikai hivatala, az Eurostat kénytelen több tisztviselőt ráállítani ezeknek a módszereknek a feltárására, elemzésére és ellenőrzésére. Hogy tartsák a tempót az újabbnál újabb deficitelcsalási fortélyokkal, ezentúl nagyobb figyelmet fordítanak a munkatársak folyamatos továbbképzésére is.

Almunia - országnév említése nélkül - külön kiemelte az autópálya-építés finanszírozásánál Magyarországon is alkalmazott, állami és magántőke együttműködésével megvalósuló úgynevezett ppp beruházásokat, amelyekhez nagy előszeretettel folyamodnak a kormányok a közkiadások eltüntetésére. Az EU-biztos szerint Brüsszel nem tudja elfogadni az ilyesféle megoldásokat.

HVG
A trükkök felderítése után nem egy ország esetében jócskán át kellett írni a számokat visszamenőleges hatállyal is. A mostanában sokat ostorozott Athén 2001 és 2004 között az uniós alapokat és a katonai kiadásokat könyvelte helytelenül, a társadalombiztosítási és az áfabevételeket a valósnál nagyobbnak tüntette fel, a kórházak tartozásainak egy részét pedig kivonta a hiányból az Eurostat jelentésének egyik melléklete szerint. A görög kormány csak a deficitadatok tartós meghamisításával tudta elérni, hogy - bár valójában felkészületlen volt - bejutott az euróövezetbe (HVG, 2004. december 11.). Portugáliában - ahol a kozmetikázás még a mostani EB-elnök, José Manuel Barroso kormányzása idején kezdődött - volt olyan esztendő, amikor úgy tettek szert év végi pluszbevételre egy adóamnesztiával, hogy a korábbi évek tartozásainak gyors befizetése fejében elengedték a büntetéseket. Máskor Lisszabon állami nagyvállalatok nyugdíjalapjait "irányította" át állami bankokhoz. Csehországban 2003-ban az akkor még állami többségi tulajdonú Césky Telekom távközlési céggel fizettettek be rendkívüli osztalékot a költségvetésbe, amit Brüsszel nem fogadott el bevételként. Felülvizsgálták a cseh vasúti hálózatot fenntartó állami részvénytársaság (SZDC) könyveit is, mivel Prága a vasúttársaság kettéválasztásakor az egykori állami vállalat összes adósságát erre terhelte rá, mentesítve ezzel az üzemeltetést végző céget (CD). Szlovákia 2002-ben nem szerepeltette a könyvekben a külföldi követelések leírását, míg Magyarországnál azért növelték a jelzettnél nagyobbra a 2004-es hiányt, mert nem engedték a 13. havi közalkalmazotti fizetések átkönyvelését 2005-re. Nem sikerült egyelőre elfogadtatni az autópálya-építési költségek büdzséből való kivonását sem.

Második oldal (Oldaltörés)

Jó okuk van az EU tagállamainak, hogy kibúvókat keressenek a Gazdasági és Monetáris Unió saját maguk alkotta szigorú játékszabályai alól. A maastrichti kritériumok szerint a tagországokban az államháztartási hiány nem haladhatja meg a hazai össztermék (GDP) 3 százalékát, az államadósság pedig annak 60 százalékát. Az Eurostat nemrég közzétett, korrigált adatai azonban arról tanúskodnak, hogy tavaly a 25 tagállam közül 12 vagy elérte, vagy túllépte az első, nyolc pedig a második referenciaértéket. A legnagyobb költségvetési deficitet Görögország, Magyarország és Málta könyvelte el, míg a "jó tanulók", azaz a többlettel rendelkezők csoportját Dánia, Finnország és Észtország vezeti. Az összképet valamelyest javítja, hogy az előző évhez képest 16 tagállamban takarékosabban gazdálkodtak a közpénzekkel, és csak nyolcban romlott a mérleg. A legeladósodottabb tagállamok listájának élén Görögország, Olaszország és Belgium áll, míg az észt és a luxemburgi kormánynak minimális a tartozása.

Az euróövezet 12 tagállama közül ötben a deficit elérte vagy meghaladta a 3 százalékos határt. A közös valutát használó országokban az átlagos költségvetési hiány 2004-ben 2,7 százalék volt, miközben a GDP ugyanezekben az országokban átlagosan csak 2,4 százalékkal bővült. Az eurózóna tagállamainak eladósodottsága amúgy is magas, hat ország nem teljesíti a 60 százalékos konvergenciakövetelményt, köztük az euróövezet gazdasági magját alkotó Németország, Franciaország és Olaszország, amelyek korántsem mellesleg a 3 százalékos deficitküszöböt is áthágják.

Mindez érthetően nem tesz jót az eurónak sem, főleg ha az EB képtelennek bizonyul még a német-francia nyomásra idén tavasszal fellazított stabilitási és növekedési paktum (HVG, 2005. március 26.) betartatására is. Az alkotmányos népszavazás franciaországi és hollandiai kudarca, illetve a hétéves uniós pénzügyi terv körüli huzavona nyomán érezhető elbizonytalanodás, a tagállamok közötti szolidaritás látható meggyengülése ugyanis aláássa a testület pozícióját is. Az euróövezet egyes tagállamainak fiskális fegyelmezetlenségét a piac is beárazza: az államkötvények kockázati prémiuma a különböző országokban mind jelentősebben eltér egymástól.

A költségvetési fegyelem fellazulása egyre nagyobb aggodalmakat kelt a kamatpolitika meghatározásáért felelős Európai Központi Bankban (ECB) is. Ráadásul az eurózónában ismét erősödik az infláció, az Eurostat minapi információja szerint az augusztusi 2,2 százalékról szeptemberben 2,5 százalékra nőtt az éves index. Az EB friss gazdasági jelentése szerint az első és a második negyedévben is lanyha ütemben, 0,4, illetve 0,3 százalékkal bővült a tizenkettek összesített GDP-je, ám fennáll a veszélye annak, hogy a tartósan magas olajárak még ezt a csekély növekedést is visszavetik (a bizottság éves prognózisa csak 1,2 százalék). Az igazi kitörési pont az öregedő társadalmak miatt finanszírozhatatlanná vált szociális ellátórendszerek reformja lehetne, ami egyszerre javítaná az államháztartások egyenlegét és a versenyképességet. Csakhogy a német parlamenti választások kimenetele is azt mutatja: a legfejlettebb régi uniós tagállamok közvéleménye ódzkodik a változásoktól.

VIDA LÁSZLÓ / BRÜSSZEL

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Végső búcsút vettek Térey Jánostól

Végső búcsút vettek Térey Jánostól

Próbálja ki, amíg lehet: itt az eddigi legjobb Super Mario-feldolgozás

Próbálja ki, amíg lehet: itt az eddigi legjobb Super Mario-feldolgozás

54,4 milliárd forintot adományozott egy kőgazdag üzletember az Oxfordi Egyetemnek

54,4 milliárd forintot adományozott egy kőgazdag üzletember az Oxfordi Egyetemnek

Gazdasági portfóliót akarnak az olaszok Brüsszelben

Gazdasági portfóliót akarnak az olaszok Brüsszelben

Már a GreenGo autóival is el lehet jutni Ferihegyre

Már a GreenGo autóival is el lehet jutni Ferihegyre

Végre egy kutatás a macskákról: jellemvonásaik fele öröklés által megy tovább

Végre egy kutatás a macskákról: jellemvonásaik fele öröklés által megy tovább