A per a két fél meghallgatásával kezdődött, ez a tervek szerint szerdáig tart. Ítélet a sürgősnek ítélt intézkedésekről néhány héten belül születhet, ha a testület illetékesnek nyilvánítja magát az ügyben.

A grúz-orosz konfliktusra vonatkozó végérvényes ítélet ugyanakkor idén már nem várható, ahhoz a bíróságnak több hónapnyi időre van szüksége.

 Grúzia hollandiai nagykövete hivatalosan ezért nyújtott be panaszt Oroszország ellen, mert kormánya szerint Moszkva etnikai tisztogatást hajtott végre Grúziában 1993 és 2008 között. A beadvány hivatalosan a Faji Megkülönböztetés Valamennyi Formájának Kiküszöböléséről Szóló Nemzetközi Egyezmény megsértését rója fel Oroszországnak. A meghallgatáson a grúz fél "zaklatási és üldözési kampánnyal" vádolta az orosz vezetést.

Tbiliszi szerint Moszkva mintegy 400 ezer ember erőszakos kitelepítéséért felelős.

Tina Burdzsaliani grúz igazságügyi miniszterhelyettes Hágában a bírák előtt arról beszélt, hogy a menekülteket is üldözik, és diszkriminációjuk folytatódik. Rámutatott arra, hogy kitelepítések nem csupán a szeparatista régiókban történtek, de Grúzia azokkal szomszédos részeiben is.

Oroszország hollandiai nagykövete, Kirill Gevorgján viszont újságíróknak azt hangoztatta, hogy a grúz érvelésben alig van igazság, és ezt orosz részről be is fogják bizonyítani a per alatt. Úgy vélte, a valós problémát az jelenti, hogy Grúzia nem kezeli egyenrangúként, azaz diszkriminálja a dél-oszétiai és abháziai lakosságot.

Oroszország is háborús bűnökkel vádolja Grúziát, amiért az augusztusban hadműveletet kezdett Dél-Oszétiában (ez váltotta ki Moszkvának - a Nyugat által aránytalannak bélyegzett - reakcióját), és ennek orosz békefenntartók és civilek estek áldozatul. Moszkva azt hangoztatja, hogy katonai akcióival saját állampolgárait védi.

A hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) kizárólag államok közötti vitás ügyekben jár el.

Luis Moreno-Ocampo, a szintén hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze közölte, hogy Dél-Oszétiával kapcsolatban hozzá is érkeztek jelzések, és elképzelhető, hogy ez a testület szintén vizsgálatot indít az ügyben. Az ICC vádlottjai személyek, ez az első olyan állandó bíróság, amely háborús bűnöket elkövető egyének felett ítélkezik.

A mostani meghallgatás a grúz vádak ismertetésével kezdődött. Ezt követően Oroszországé a szó. Moszkva időközben független államként ismerte el Dél-Oszétiát és Abháziát, és visszautasítja az etnikai tisztogatás vádját.

Oroszország vonakodik attól is, hogy elismerje a Nemzetközi Bíróság illetékességét az ügyben. A Nemzetközi Büntetőbíróság működését pedig Moszkva (az Egyesült Államokhoz hasonlóan) eleve nem támogatja.

A Nemzetközi Bíróság ítélete elvben kötelező érvényű és megfellebbezhetetlen. Betartásának kikényszerítésére ugyanakkor a bíróságnak nincsenek eszközei.

A hágai meghallgatás egy napra esett a Nicolas Sarkozy francia elnök vezette, csúcsszintű európai uniós küldöttség moszkvai látogatásával. A nemzetközi közösség hetek óta igyekszik nyomást gyakorolni Moszkvára, hogy az - miként Sarkozy rendezési tervének elfogadásával vállalta - vonja vissza csapatait az augusztus eleji pozíciókba.