Reinhard Mitschek az ORF osztrák rádiónak nyilatkozva azt mondta, hogy az építésnek jövőre látnának neki, 2013-ban pedig már gáz folyna a csövön. Ehhez azonban az kell, hogy az idén megszülessen a végső döntés. A 7,9 milliárd eurós költséggel tervezett, 3300 kilométer hosszú vezeték az elképzelések szerint közép-ázsiai és közel-keleti lelőhelyekről szállítana földgázt Európa felé. A Nabucco építésében az osztrák OMV konszern és a magyar Mol Nyrt. mellett a román Transgaz, a török Botas, a bolgár Bulgargaz és a német RWE vesz részt az eddig aláírt megállapodások szerint.

A legszerényebb tervek alapján 2020-ra évi 25,5 milliárd köbméter, a legoptimistább forgatókönyv szerint 31 milliárd köbméter kapacitással működnék a vezeték. Mitschek két fő problémát nevezett meg. Egyrészt azt, hogy Törökország különleges bánásmódot szeretne magának, és kedvezményes áron akar hozzájutni a gázhoz. Másfelől még mindig nem tisztázott a beszerzési források kérdése, következésképpen nincsenek lekötve a szállítások. Az azerbajdzsáni és a türkmenisztáni lelőhelyek éppúgy szóba jöhetnek, mint az irakiak és az irániak. Az ügyvezető szerint a vásárlókra tartozik majd, honnan rendelik meg a gázt, nem pedig a csővezetéket üzemeltető társaságra. - Ha az Egyesült Államok ellenzi, hogy a Nabuccóba iráni gáz kerüljön, akkor elvárható, hogy hozzájáruljon a költségekhez - mondta Mitschek.

A múlt héten Wolfgang Ruttenstorfer, az OMV vezérigazgatója ugyancsak azt mondta, hogy az ukrán-orosz konfliktus miatt "okos dolog nem csupán két- vagy három lábon állni, hanem a lehető legtöbb beszerzési forrásra támaszkodni". Ő is úgy vélekedett, hogy a Nabucco ügyében még az idén döntésre kell jutni. Christian Dolezal, a konzorcium szóvivője hétfőn megerősítette, hogy január 26-27-én Budapesten Nabucco-csúcsot rendeznek a tervezetben részes államok.

Előrehaladottabb állapotban van, legalábbis az előzetes szervezés szintjén, a tervezett útvonalban többé-kevésbé konkuráló - más nézetek szerint kiegészítő - orosz-olasz tervezet, az évi 31 milliárd köbméter kapacitásúra tervezett Déli Áramlat földgázvezeték terve. Ez Oroszországból juttatna földgázt Európába két fő ágon: a Fekete-tenger alatt Bulgáriába és onnan Görögországon át Olaszországba, részint Bulgárián, Szerbián és Magyarországon át az ausztriai, baumgarteni európai elosztóba, szintén már 2013-tól.

Az orosz Gazprom és az olasz ENI energiavállalat az alapszerződést 2007. novemberben írta alá, és tavaly januárban Svájcban bejegyezték közös vállalatukat, a South Stream AG-t. Az orosz kormány és a Gazprom tavaly januárban Bulgáriával, februárban Magyarországgal, áprilisban Görögországgal, decemberben Szerbiával aláírta a megállapodásokat az együttműködésre és a vonatkozó építő és üzemeltető vegyesvállalatok alapítására.

Mivel a Déli Áramlat Fekete-tenger alatti szakasza áthaladna Ukrajna és Románia kontinentális talapzatán, velük is megállapodásra kell jutni. - Románia közvetett vagy közvetlen részvételének formája egyelőre nincs eldöntve, ez még korai - mondta a Gazprom vezérigazgató-helyettese, Alekszandr Medvegyev hétfőn újságíróknak. Elemzők szerint Ukrajna hosszú távon nem hiúsíthatja meg a területét elkerülő orosz gázexportot Európába, azonban a környezetvédelmi engedélyei kiadása körül nyomást gyakorolhat Oroszországra.