A legnagyobb mutatvány a jobboldali, populista Igazi Finnek pártjának sikerült, amely a 2004-ben elért 0,5 százalék után ezúttal a leadott szavazatoknak nem kevesebb, mint 9,3 százalékát szerezte meg. A párt vezére a karizmatikus Timo Soini, aki katolikus hitre tért konvertitaként igazi csodabogárnak számít az ateista-lutheránus Finnországban. Soini 130 ezer szavazatot kapott, messze a legtöbbet a rajthoz álló finn jelöltek közül. Pártjának sikere jól jellemzi az Észak-Európában egyre szembeszökőbb fordulatot a szélsőjobboldali eszmék és az iszlámellenesség felé.
    
Dániában a megrögzötten bevándorlásellenes néppárt (DVP) jelentősen növelni tudta szavazótáborát. Ez elsősorban a rasszista kijelentés miatt egyszer már elítélt és a "a Deutschland, Deutschland über alles"  állítólag nyilvánosság előtt történt eléneklése miatt a rendőrség látókörébe került 28 éves Morten Messerschmidtnek köszönhető. 
    
Svédországban a szélsőjobboldali Sverigedemokraterna párt 3,3 százalékos eredményt ért el, s ezzel elmaradt az EP-be jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöbtől. Ugyanakkor a bevándorlóktól hemzsegő déli országrészben - például Skane körzetben - a párt egyes választókerületekben 9-10 százalékát kapta a leadott voksoknak.
    
Markáns jellemzője a skandináv országokban rendezett EP-választásoknak a környezetvédő mozgalmak jó szereplése. Dániában a Margarete Auken által vezetett baloldali-zöld Szocialista Néppárt lett a szavazás egyik fő nyertese. Támogatóinak aránya a korábbi 7,9-ről 17,9 százalékra növekedett.
    
Hasonló jelenség tapasztalható Svédországban is: az ottani Zöldek szintén több mint a duplájára növelték (5-ről 10,9 százalékra) a szavazatok arányát. Ezáltal pedig a korábbinál eggyel több képviselőt küldhetnek Strasbourgba.
    
Ehhez fogható a finn környezetvédők sikere is: választási listavezetőjük, Satu Hassi (a helsinki kormány korábbi környezetvédelmi minisztere) a listán második társával együtt nyert mandátumot az EP-ben, köszönhetően a 12,4 százalékos szavazati aránynak.
    
A választási preferenciák eltolódásának okai egyelőre nem ismeretesek. Az osztrák hírügynökség feltételezése szerint a vasárnapi eredmények alkalmasint azt jelzik, hogy kezd kifulladni, sőt talán kudarcot vallani az északi országokban bal- és jobboldal között kevéssé differenciáló, a jólétet és a bővülő gazdaságot célul kitűző középutas politizálás. A gazdasági válság, a fokozódó környezetpusztítás, a zátonyra futott integrációs, azaz bevándorlási politika  láttán dánok, finnek és svédek egyre inkább kételkednek a hagyományos pártok kínálta megoldásokban.