A legnagyobb mutatvány a jobboldali, populista Igazi Finnek pártjának sikerült, amely a 2004-ben elért 0,5 százalék után ezúttal a leadott szavazatoknak nem kevesebb, mint 9,3 százalékát szerezte meg. A párt vezére a karizmatikus Timo Soini, aki katolikus hitre tért konvertitaként igazi csodabogárnak számít az ateista-lutheránus Finnországban. Soini 130 ezer szavazatot kapott, messze a legtöbbet a rajthoz álló finn jelöltek közül. Pártjának sikere jól jellemzi az Észak-Európában egyre szembeszökőbb fordulatot a szélsőjobboldali eszmék és az iszlámellenesség felé.
Dániában a megrögzötten bevándorlásellenes néppárt (DVP) jelentősen növelni tudta szavazótáborát. Ez elsősorban a rasszista kijelentés miatt egyszer már elítélt és a "a Deutschland, Deutschland über alles" állítólag nyilvánosság előtt történt eléneklése miatt a rendőrség látókörébe került 28 éves Morten Messerschmidtnek köszönhető.
Svédországban a szélsőjobboldali Sverigedemokraterna párt 3,3 százalékos eredményt ért el, s ezzel elmaradt az EP-be jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöbtől. Ugyanakkor a bevándorlóktól hemzsegő déli országrészben - például Skane körzetben - a párt egyes választókerületekben 9-10 százalékát kapta a leadott voksoknak.
Markáns jellemzője a skandináv országokban rendezett EP-választásoknak a környezetvédő mozgalmak jó szereplése. Dániában a Margarete Auken által vezetett baloldali-zöld Szocialista Néppárt lett a szavazás egyik fő nyertese. Támogatóinak aránya a korábbi 7,9-ről 17,9 százalékra növekedett.
Hasonló jelenség tapasztalható Svédországban is: az ottani Zöldek szintén több mint a duplájára növelték (5-ről 10,9 százalékra) a szavazatok arányát. Ezáltal pedig a korábbinál eggyel több képviselőt küldhetnek Strasbourgba.
Ehhez fogható a finn környezetvédők sikere is: választási listavezetőjük, Satu Hassi (a helsinki kormány korábbi környezetvédelmi minisztere) a listán második társával együtt nyert mandátumot az EP-ben, köszönhetően a 12,4 százalékos szavazati aránynak.
A választási preferenciák eltolódásának okai egyelőre nem ismeretesek. Az osztrák hírügynökség feltételezése szerint a vasárnapi eredmények alkalmasint azt jelzik, hogy kezd kifulladni, sőt talán kudarcot vallani az északi országokban bal- és jobboldal között kevéssé differenciáló, a jólétet és a bővülő gazdaságot célul kitűző középutas politizálás. A gazdasági válság, a fokozódó környezetpusztítás, a zátonyra futott integrációs, azaz bevándorlási politika láttán dánok, finnek és svédek egyre inkább kételkednek a hagyományos pártok kínálta megoldásokban.
Előretörtek a zöldek és a szélsőjobbosok északon is
Hasonló trendek érvényesültek az EP-választásokon három észak-európai országban: egyrészt mindhárom EU-tagállamban megerősödött a szélsőjobboldali pártok támogatottsága, másrészt a környezetvédő mozgalmak az európai átlagot meghaladóan jól szerepeltek Dániában, Finnországban és Svédországban is.

Papír alapú receptírást javasol az egészségügyi államtitkár, mert az EESZT ”sajnos most nem működik„
„A nőknek nem szabadna szavazniuk” – az amerikai védelmi miniszter megosztott egy videót, amiben több lelkész is ezt hangoztatja
Nem tudták megmenteni azt a fiatal lányt, akinek egy szekszárdi iskolában leállt a szíve
Majdnem lemaradtam Shawn Mendes-ről, de megérte - ilyen egyedül fesztiválozni a Szigeten
Arctetkó, tanga, tomboló Krúbi – mutatjuk a Sziget pénteki napjának legjobb fotóit
Pogány Indulót megfenyegette a drogügyi kormánybiztos: Lépni fogunk
Horváth László szerint „az már látható, kire nem számíthat a társadalom a drog elleni küzdelemben”.