Bekérették a pozsonyi magyar nagykövetet csütörtökön délután a szlovák külügyminisztériumba, hogy tolmácsolják neki a Szlovák Köztársaság felháborodását a magyar külügyminiszterrel készült, s a müncheni Süddeutsche Zeitungban megjelent interjúban olvasható kijelentések miatt - közölte az MTI tudósítójával Peter Stano, a szlovák külügyminisztérium szóvivője. A pozsonyi tárca Balázs Péter több kijelentését elfogadhatatlannak és érthetetlennek minősítette.

A liberális német napilap tudósítója leginkább a magyar-szlovák viszonyról és a nacionalizmusról kérdezte a magyar külügyminisztert. A lap újságírója emlékeztetett arra, hogy a nacionalizmus mindig is válságot okozott Európában és ennek kapcsán feltette a kérdést, vajon Magyarország szomszédjainak van-e okuk ma különös félelemre. Válaszában Balázs Péter kifejtette, hogy Magyarország különbséget tesz a nemzeti és a nacionalista között. A nemzeti - mint fogalmazott - védi a nemzet jogait és érdekeit, a nacionalista sérti azokat.

"Számunkra Magyarország az anya, és ugyanez a külföldön élő magyar kisebbségek számára is" - jelentette ki Balázs Péter, emlékeztetve arra: az alkotmány kifejezetten kötelezi Magyarországot arra, hogy védelmezze és javítsa a külföldi magyarság életét és jólétét. Azt azonban mindig világosan kell látni, hogy ezek a magyarok - akik a nemzetnek körülbelül egyharmadát teszik ki - más országokban élnek - tette hozzá.

A miniszter elismerte, hogy ezzel - mint a kérdező fogalmazott - nem mindig törődnek a magyarság hangos képviselői. A történelemnek vannak romantikus felfogásai - jelentette ki Balázs, utalva arra is, hogy egyes emberek - éppen a nacionalisták - nem mindig tartják tiszteletben az államhatárokat.

A fiatal nemzetnek számító Szlovákia "természetes érzékenységét" firtató kérdésre a külügyminiszter ugyanakkor kifejtette: ami Szlovákiában a nyelvtörvénnyel történik, az a Ceausescu alatti Romániára emlékeztet. A Ceausescu-rezsim a nyelvhasználat mesterséges egységesítését hajtotta végre. "Magyarország Szlovákia idősebb testvére. De a kisebb testvért európai modorra is tanítanunk kell" - jelentette ki a miniszter, utalva arra, hogy nem maga a nyelvtörvény jelenti a problémát.

Mint kifejtette, Szlovákiában a többségi nyelv védelme különösen a magyar kisebbségnek jelent korlátokat. Kicsit hasonló a helyzet, mint a balti államokban élő oroszokkal. "A mai kisebbség a tegnapi többség" - fogalmazott a miniszter, emlékeztetve, hogy Szlovákia egykor Magyarország része volt. Ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy a nyelvtörvényben "egy kis bosszú is szerepet játszik". Utalt arra, hogy a XIX. században elődeink a vegyesen lakott területeken magyarosítást hajtottak végre. "Most ezért fizetünk" - jelentette ki.

Eközben csütörtökön napvilágot látott hírek szerint New Yorkban az ENSZ-közgyűlés 64. ülésszakán, a jövő héten kezdődő általános vita kapcsán szlovák-magyar külügyminiszteri találkozó lesz.

Miroslav Lajcák és Balázs Péter a találkozón megvitatják annak a kétoldalú magyar-szlovák nyilatkozatnak a részleteit és megvalósítását, amelyet a múlt héten fogadott el Szécsényben a két ország kormányfője, Bajnai Gordon és Robert Fico.

"Szeretnénk megmutatni a következő két hónap alatt, hogy a nyilatkozat teljesítése terén jelentősen előreléptünk" - szögezte le a szlovák miniszter.

Balázs Péter szerdai nyilatkozatára reagálva - miszerint Szlovákia Magyarország egyetlen problematikus szomszédja - Lajcák kifejtette: "Az ilyen nyilatkozatokat olyan propagandaszólamoknak tartom, amelyek inkább belpolitikai használatra születnek. Kapcsolatainkat nem viszi előbbre, ha azon vitatkozunk, ki a nagyobb magyar, illetve ki a nagyobb szlovák."

A szlovák diplomácia vezetője kifejezte meggyőződését, hogy a miniszterelnöki találkozó és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosának látogatása Budapesten, illetve Pozsonyban "lezárta" a szlovákiai nyelvtörvénnyel összefüggő magyar-szlovák kapcsolatok "szomorú fejezetét".
További a magyar-szlovák viszont érintő hír, hogy Peter Weiss, Szlovákia budapesti nagykövete átadta a Külügyminisztériumban a Sólyom László kitiltása kapcsán írt jegyzékre adott szlovák választ.

Mátrai Zsuzsanna emlékeztetett arra, hogy miután a köztársasági elnök augusztus 21-én nem léphetett be Szlovákiába, a külügyi tárca augusztus 24-én jegyzéket írt és juttatott el a szlovák külügyminiszterhez. Hozzátette, hogy a most megkapott választ tanulmányozzák és utána döntenek a további lépésekről.

Sólyom László augusztus 21-én akart a szlovákiai Révkomáromba látogatni, ahol részt vett volna a közadakozásból felállított Szent István szobor avató ünnepségén.

Robert Fico szlovák miniszterelnök aznap délután rendkívüli sajtóértekezleten jelentette be a pozsonyi döntést, amely szerint Szlovákia nem engedi be területére Sólyom László magyar államfőt. Az erről szóló diplomáciai jegyzéket átadták Magyarország pozsonyi nagykövetségének.

Az eset miatt a magyar miniszterelnök, a külügyminiszter és a politikai pártok vezetői is felemelték a szavukat. A külügyminiszter közölte, hogy az ügyben Magyarország tájékoztatni akarja a szélesebb nemzetközi közvéleményt. Augusztus 24-én berendelték a Külügyminisztériumba a szlovák nagykövetet és Balázs Péter külügyminiszter szóban és írásban is kifejezte tiltakozását.