szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Barack Obama amerikai elnök megválasztása előtt olyan méreteket öltött a csodavárás és a reménykedés, hogy a jelenlegi kabinet nehezen tud megfelelni a várakozásoknak. De amúgy sem könnyű – a gazdasági világválság közepette, a megváltozó világrend árnyékában – helytállnia Amerika első emberének, mutatott rá Magyarics Tamás Amerika-szakértő a Külügyi Intézetben hétfőn tartott előadásában.


„Barack Obama pártok feletti elnök próbált lenni, ez a törekvése azonban nem járt sikerrel” – kezdte Folyamatosság és újrakezdés című előadását Magyarics Tamás. Az USA 44. elnöke választási kampányában átfogó egészségügyi reformot jelentett be, amelynek alaptételei – általános ellátás minden arra jogosultnak – megvalósíthatatlannak tűnnek. Ezt alátámasztani látszik, hogy eleinte több mint negyvenmillió ember helyzetének megváltoztatásáról szóltak a demokrata elnök elképzelései, ma már csaknem tízmillióval kevesebbet emleget. Az amerikai egészségügy átalakításához a következő évtizedben mintegy hétszázmilliárd dollárra lenne szükség, ám kulcsfontosságú kérdés, hogy van-e ennyi tartalék az időseket és a szegényeket ellátó medicare/medicaid rendszerben.

Az egészségügyi reformmal kapcsolatban éles vita bontakozott ki a demokraták és a republikánusok között, ezzel pedig elpárolgott Obama reménye, hogy ebben a kérdésben maga mögött tudja mindkét pártot.  A konzervatív oldal három-négy kulcskérdésben emelt kifogást, többek között ellenzi az abortusz szövetségi pénzekkel történő támogatását. Erre az új egészségügyi rendszer a családtervezési programokon keresztül kínálna lehetőséget.

Szintén nagy vihart kavart az úgynevezett „halálbizottságok” felállítása is. A javaslat Ezekiel Emanuel bioetikával foglalkozó szakember (Obama kabinetfőnökének, Rahm Emanuelnek a bátyja, egyébként az eutanázia támogatója) nevéhez fűződik, aki úgy fogalmazott, hogy a szűkös erőforrásokat – így a transzplantációhoz használt szerveket, vagy a járványok megfékezésére szolgáló vakcinákat – megfelelően kell elosztani a rászorulók között. Ezt a kijelentést idővel a konzervatív oldal teljesen kifacsarta, s „haláldoktornak”, Sarah Palin republikánus alelnökjelölt pedig "orwelli gonosztevőnek" nevezte Emanuelt.

Nem jó precedensként szolgál a vitában három amerikai állam – Maine, Maryland és Tennessee – példája: ezeken a helyeken bevezették az univerzális egészségügyi ellátást, ám ez nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, cserében viszont a költségek hihetetlenül megemelkedtek. 

Belpolitikai téren az illegális bevándorlók témája miatt forrósodott fel Obama lába alatt a talaj. A világ híradóit számtalanszor bejárta az a felvétel, amelyen Joe Wilson republikánus képviselő hazugnak nevezi az elnököt, amikor Obama a kongresszusban az illegális bevándorlók problémájáról beszélt.

Komoly várakozások előzték meg a 44. elnök érkezését
© AP

„Obama kockázatos taktikát választott, ugyanis nem használja ki teljes mértékben a pozíciójával járó mandátumot” – fogalmazott Magyarics Tamás. „Ehelyett bizonyos kérdésekben a kongresszusi vezetők – például Nancy Pelosi, a képviselőház elnöke, és Harry Reid, a demokraták frakcióvezetője – véleménye kerül előtérbe. Ők a demokrata párton belül is a baloldalt képviselik, ezzel viszont megdől Obama szándéka, hogy a centrumból kormányozzon.”

„Az Obama-jelenség jóval a 44. elnök januári beiktatása előtt kezdődött, s hatalmas várakozás előzte meg hivatalba lépését” – fejtette ki a szakértő. „Nem meglepő, hogy nyolc hónapnyi kormányzással a háta mögött az elnök népszerűsége csökkent, a megkérdezetteknek ma mintegy fele támogatja politikáját. Ez így volt elődei esetében is, az azonban intő jel, hogy ez a zsugorodás elsősorban a független, tehát nem a regisztrált republikánus vagy demokrata választók körében a legjelentősebb. Obamát többen vádolták „carterizációval”, az Egyesült Államok 39. elnöke után, akiről a The Independent egykori riportjának egyik mondata árul el a legtöbbet: „jobb ember volt, mint amilyen elnök”. Jimmy Carter ugyanis – Obamához hasonlóan – átfogó reformokat kívánt végrehajtani, de nem igazán tudott együttműködni a különböző érdekcsoportokkal, köztük az akkori, demokrata többségű kongresszussal sem.

Külpoltika - nullázták a számlálót, de milyen áron? (Oldaltörés)

A külpolitikát tekintve Obama eddigi elnökségéhez az iraki csapatkivonás, az afganisztáni jelenlét erősítése, illetve a kelet-európai rakétapajzs építésének leállítása kapcsolható. Ez utóbbi összefüggésben áll az amerikai-orosz viszony jobbítására tett kísérletekkel. A Bush-adminisztráció utolsó éveire igen jegessé vált ugyanis a hangulat a két nagyhatalom között, amin nem segített, hogy az USA rakétaelhárító rendszerének egyes elemeit Csehországban és Lengyelországban kívánta felépíteni. Az afganisztáni jelenlét erősítése érdekében Oroszország komoly segítséget nyújtott az Egyesült Államoknak az utánpótlás szállítását illetően, s talán nem meglepő, ha Moszkva ennek megkérte az árát. Magyarics Tamás szerint többek között ennek is az eredménye a rakétapajzs-projekt leállítása. Obama egyébként már elnöksége előtt ellenezte az ötletet, amelyet új hadihajókkal, illetve más helyszínekre telepített rakétaelhárító rendszerekkel kívánt kiváltani. Ezek azonban nem készülnének el 2020 előtt, ráadásul  a Bush-kabinet által javasolt rakétapajzsnál  – a számítások szerint – négymilliárd dollárral többe kerülne.

Ami Obama európai politikáját illeti,  a leendő elnököt még beiktatása előtt százezrek ünnepelték Berlinben, amikor beszédet mondott a német fővárosban. A népszerűség azonban kevésnek bizonyult, amikor Obama hangot adott kívánságának: az öreg kontinens kezelje az USÁ-hoz hasonló módon a gazdasági válságot. Ezt Európában egyhangúan elutasították.

Amikor Obama biztosította Törökországot: támogatja belépésüket az EU-ba, nem maradt el a kemény francia-német válasz. „Az Obama-kormány nem ért el túl sokat európai külpolitikájában” – fogalmazott Magyarics Tamás. „Valamivel nagyobb népszerűségnek örvend Nyugat-Európában, s valamivel kevésbé támogatott Közép-Kelet Európában." Az utóbbi térségben nem tett jót Obamának a  rakétapajzs-ügy kezelése. A hangulatra jellemző Lech Walesa felhívása: az Európai Uniónak mielőbb gondoskodnia kell saját biztonságáról. Walesa  a kilencvenes években még úgy nyilatkozott, hogy "csak az Egyesült Államokban bízhatunk a biztonsági kérdéseket tekintve”. Tény, hogy az Obama-kormány – feltehetőleg az orosz-amerikai viszony stabilizálása érdekében – eddig nem folytatott aktív külpolitikát Közép Európában.  

Obama prágai tömeg előtt beszél.  Walesa már nem bízik az amerikai védelemben
© Stiller Ákos

Az amerikai elnök jelentősebb európai támogatást kért az afganisztáni háborúhoz, ám az európaiak csupán kisebb mértékű csapatlétszám-emelésre voltak hajlandóak, ráadásul csapataikat javarészt olyan területekre telepítették, ahol békésebb állapotok uralkodnak. Az USA-ban rövidesen viccet csináltak az ISAF-erők nevének rövidítéséből. (Az ISAF eredetileg az International Security Assistance Force, magyarul,  Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő rövidítése)  I Saw Americans Fighting – vagyis "láttam amerikaiakat harcolni" –lett a rövidítésből, ami jól mutatja a két kontinens hozzáállását  az afganisztáni háborúhoz. 

Az afganisztáni háború már egyértelműen Obama háborúja, míg az iraki invázió Bushé volt. A stratégia változófélben van. Míg korábban az USA egy új, szabad nemzet építését tűzte zászlajára, ma már a cél az al-Kaida terrorhálózat felszámolása. "A helyzet erősen emlékeztet Vietnámra” – fejtette ki az Amerika-szakértő. „Afganisztán esetében is előfordulhat, hogy az amerikaiak egy idő után már csak azért fognak háborúzni, hogy ne a másik fél nyerjen.”

Az afgán konfliktus támogatottsága erősen csökken az USA lakosságának körében is, különösen az Obamát támogató baloldaliak adnak hangot csalódottságuknak.  Az elnökre  tehát az a meglehetősen nehéz feladat hárul, hogy az "övéit"  megnyerje a háború támogatásához, míg az offenzívát inkább támogató republikánusoknak az egészségügyi reformot "adja el". 

Afganisztán - Obama Vietnámja? (Oldaltörés)

Ami az orosz-amerikai kapcsolatokat illeti, Obama jelét adta annak, hogy szeretné a viszonyt egyenesbe hozni, félretéve a Bush-kabinet során kialakult feszültségeket. Ezt nehezíti, hogy az USA érdeke lehet egy erős, egységes Európai Unió – noha ennek ellentmondani látszik a török csatlakozás támogatása –, míg Moszkva kevésbé érdekelt szomszédai megerősödésében.

A két nagyhatalom  közösen  érdekelt Irán féken tartásában. Dmitrij Medvegyev orosz elnök legutóbb  szigorú szankciókat helyezett kilátásba, ha az Ahmadinedzsád-rezsim nem függeszti fel atomprogramját. Ennek azonban inkább az lehet a hátterében, hogy egy szabadabban mozgó, erősebb Irán komoly konkurenciát jelenthet az orosz gázpiac számára, tekintettel az ázsiai országban található komoly készletekre. 


Medvegyev orosz, és Obama amerikai elnök. Az együttműködésnek  megkérték az árát
© MTI/EPA

Az USA külpolitkájával kapcsolatban Magyarics Tamás megemlítette Obama prágai beszédét is, amelyben az elnök a nukleáris fegyverektől mentes világ vízióját vázolta fel. Ezzel a legfőbb probléma, hogy az atomfegyverekkel felszerelkezett országok aligha fogják feladni ezeket az ütőkártyáikat. Legtöbbjük  biztonsági garanciaként tekint az interkontinentális rakétákra. A hidegháború szimbólumaivá vált fegyverekről valóban elmondható, hogy elejét vették a „magas intenzitású fegyveres konfliktusoknak”. Rövid és középtávon ezért aligha számíthatunk nukleáris leszerelésre.

„Az Egyesült Államoknak jelenleg nincs kiforrott védelmi politikája, emellett a külpolitika is sok tekintetben szervezetlen, számos pozíció vár még betöltésre” – hangsúlyozta a szakértő. Ez többek között annak is tulajdonítható, hogy míg például a 40-es években az amerikai GDP a világ gazdasági össztermékének 46 százalékát adta,  addig napjainkra ez a szám már csak 25 százalék. A gazdasági válsággal küzdő – emiatt a távol-keleti gazdaságokkal erősen összefonódó – USA-nak emiatt fokozottabban kell óvnia saját érdekeit az egyre jobban erősödő „feltörekvő” országokkal szemben.

A szakértő szerint „ha a különböző erőforrásokért folytatott verseny fokozódik, az Egyesült Államoknak koncentrálnia kell az erőpolitikára is”, amikor nem csak a diplomácia kap szerepet az érdekellentétek rendezésekor.

„Konklúzióként elmondhatjuk, az Obama-adminisztráció működésében több a folytonosság, mint ami retorikájából leszűrhető, vagy ami korábbiakban várható volt” – zárta előadását Magyarics Tamás. „A kezdeti várakozások ellenére a középutas kormányzás fokozatosan balra tolódott, és kibontakozik a hagyományos, liberális demokrata politika. Az 'Obama-várás' eredménye az lett, hogy túldimenzionálták a 44. elnök személyét, aki,  ebből adódóan,  nem is tud megfelelni a túlzott reményeknek és elvárásoknak."

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
MTI Világ

Hogyan reformálja meg Obama az amerikai egészségügyet?

Barack Obama amerikai elnök rendkívüli eszközhöz folyamodik az egészségügyi reformról szóló utolsó nagy tárgyalássorozat előtt a kétpárti egyetértés kialakítása érdekében: kedd este a kongresszus két házának összevont ülésén ismerteti elképzeléseit.

MTI Világ

G20: Obama a biztonságosabb világgazdaságról és Irán elleni terveiről

A G20 csoport visszarántotta a világgazdaságot a szakadék széléről, és lerakta egy új, biztonságosabb fejlődés alapjait – értékelte a válság eddigi alakulását és a G20 értekezlet után a házigazda Barack Obama. Az urániumdúsítási programját fejlesztő Iránnak azonban fájdalmas szankciókat és katonai beavatkozást ígért, ha a diplomáciai lépések nem lesznek eredményesek.

MTI Gazdaság

Obama szigorúbb felügyeletet ígér a bankok felett

Lépéseket ígér a bankok szigorúbb felügyelete érdekében és a nemzetközi egyeztetés szükségességét hangsúlyozza majd e téren Barack Obama amerikai elnök a Húszak vezetőinek közelgő pittsburghi találkozóján – közölte a Fehér Ház.

MTI Világ

Obama Kínában

Barack Obama amerikai elnök november közepén Kínába látogat - jelentette be szombaton az Egyesült Államok új pekingi nagykövete, aki szerint a tervezett amerikai-kínai csúcstalálkozó fő témái a gazdasági világválság, Észak-Korea és az éghajlatváltozás lesz.

MTI Világ

Bill Clinton beszámolt Obamának észak-koreai útjáról

Bill Clinton volt amerikai elnök kedden a Fehér Házban beszámolt Barack Obama elnöknek Észak-Koreában két amerikai újságírónő kiszabadítása érdekében tett útjáról, amely során találkozott Kim Dzsong Illel, a kommunista ország vezetőjével.

MTI Világ

Obama reméli, az oroszok paranoiája elmúlik

Barack Obama amerikai elnök vasárnap reményét fejezte ki, hogy az új európai rakétavédelmi tervtől Oroszország kevésbé lesz "paranoiás", de tagadta, hogy Moszkva kiengesztelése kedvéért mondott volna le a korábbi rakétapajzsról.

MTI Világ

A csillagháborús tervtől Obama rakétapajzsáig

Az iráni fenyegetés ellensúlyozására szolgáló rakétapajzzsal kapcsolatban Obama elnök által csütörtökön előterjesztett új terv fejtetőre állítja Ronald Reagan csillagháborús elképzelését. Ahelyett, hogy az Egyesült Államok kontinentális térségének védelmére koncentrálna, Európa és a Közép-Kelet védelmére összpontosít – mutatott rá a The New York Timesban publikált elemzésében a David E. Sanger és William J. Broad szerzőpáros.

A járványnak lassan vége, a fürkészek és portyázók még dolgoznak

A járványnak lassan vége, a fürkészek és portyázók még dolgoznak

A Microsoft is elismeri, van egy kis gond vezeték nélküli fülesével

A Microsoft is elismeri, van egy kis gond vezeték nélküli fülesével

Kína rátenyerel Hongkongra, és ezzel Tajvant figyelmezteti

Kína rátenyerel Hongkongra, és ezzel Tajvant figyelmezteti