Jagland, aki hazájában 1996 és 1997 között miniszterelnöki tisztséget is betöltött, Wlodzimierz Cimoszewicz baloldali lengyel szenátorral versenghetett a posztért, és 165-87 arányú győzelmet aratott. Az 58 éves norvég politikus 2005-ben lett a Storting elnöke. Külügyminiszterként is szolgált, 2000-2001-ben.

Az előző főtitkár, a brit Terry Davis megbízatása augusztus végén járt le, azóta a feladatkört ideiglenesen a holland Maud de Boer-Buquicchio látta el. Idén júniusban az ET parlamenti közgyűlése még nem volt hajlandó új főtitkárt választani, mert a tagállamok külügyminisztereinek bizottsága a magyar liberális Eörsi Mátyást és a belga kereszténydemokrata Luc Van den Brandét kihúzta a jelöltlistáról, arra hivatkozva, hogy nincs kormányfői tapasztalatuk.

A most öt évre megválasztott Thorbjorn Jagland korábban azt mondta az MTI-nek: megválasztása esetén az ET titkárságának reformjára törekedne, mert az szerinte nem elég hatékony az olyan kihívások kezelésében, mint az emberkereskedelem, a nemek egyenjogúságának problematikája, a gyermekek védelme, illetőleg az idegenellenesség és a migrációhoz kapcsolódó egyéb problémák sora.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanácsot arra hozták létre 1949-ben, hogy emelje a kontinens országaiban a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának színvonalát. Magyarország volt az első, amely az úgynevezett "keleti blokkból" - még 1990-ben - tagjává vált a szervezetnek. Jelenleg 47 tagországa van, beleértve Oroszországot és a kaukázusi országokat is.

Létrehozása óta az ET csaknem kétszáz olyan nemzetközi szerződést, illetve egyezményt dolgozott ki, amelyek jogilag kötelező érvényűek. Ezek közül legfontosabb az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezségokmány, amelyet 1950-ben írtak alá Rómában. Ehhez az EP-be belépő minden új tagállamnak csatlakoznia kell.

Az Európa Tanács égisze alatt működik az Emberi Jogok Európai Bírósága. Ehhez a strasbourgi bírói fórumhoz akkor lehet fordulni, ha a panaszos már minden jogorvoslati lehetőséget kimerített hazájában.

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése a nemzeti törvényhozásokból érkezett, összesen 318 képviselőből áll, és negyedévente tart egyhetes ülésszakot. A miniszterek bizottsága nevű testület a 47 tagállam külügyminiszteréből tevődik össze.

Az ET ebben az évben 205 millió euróval gazdálkodhat. Ezt nagyon szűkös keretnek tekintik, hiszen az ET tevékenységének nagy része meglehetősen költséges: az emberi jogi problémák feltárására, figyelemmel kísérésére rendszeres megfigyelő, úgynevezett "monitorozó" munkát folytat az ET a tagállamokban.