A vezető konzervatív brit napilap értesülése szerint Obama jóváhagyja ugyan az Afganisztánban állomásozó amerikai kontingens hozzávetőleg 35 ezer fős megerősítését, ám "legalább négyezer" katona kiküldését kéri a többi NATO-tagállamtól, elsősorban az afgán hadseregben szolgáló újoncok kiképzéséhez.
A The Times forrásai szerint azonban az amerikai elnök e kérését a szövetségesek zöme nem teljesíti. Jelenleg mindössze két tagállam, Nagy-Britannia és Törökország ajánl erősítést, és egyetlen más NATO-ország részéről sem várható újabb felajánlás - írta a brit lap szövetségi forrásokat idézve.
A The Times kommentárja szerint ez a reagálás az afganisztáni NATO-küldetés hitelességét sodorhatja veszélybe, és Obama "komoly mértékű semmibe vétele", jóllehet a mostani amerikai elnök jelentette váltást mindenki üdvözölte George Bush elnöksége után.
Nemrégiben Gordon Brown brit kormányfő is a többi NATO-tagállam nagyobb afganisztáni szerepvállalását gette. Brown október közepén bejelentette: Nagy-Britannia ötszáz fővel 9500-ra növelné az Afganisztánban állomásozó brit kontingens létszámát, a csapaterősítést azonban a kormány csak akkor hagyja végleg jóvá, ha a többi NATO-szövetséges is "méltányos részt vállal" az afganisztáni hadműveletekben, egyebek mellett több katona kivezénylésével.
Afganisztánban eddig 232 brit katona esett el, közülük 95 az idén. Az afgán hadszíntéren már több brit katona vesztette életét, mint Irakban: az idén áprilisban lezárult iraki hadműveletek során 179 fő volt a britek vesztesége. A brit hadsereg a II. világháború óta egyazon hadszíntéren csak egyszer szenvedett az afganisztáninál súlyosabb veszteségeket: 1982-ben, a Falkland-szigetekért Argentínával vívott 74 napos háborúban 255 brit esett el.
A brit Channel 4 kereskedelmi tv-csatorna által nemrég elvégeztetett országos közvélemény-kutatás szerint a britek 84 százaléka úgy véli, hogy az Afganisztánban harcoló brit alakulatok jelenleg "vesztésre állnak" a tálib erőkkel vívott háborúban. A közvéleménynek csaknem a fele nem is hisz e háború megnyerhetőségében. Az afganisztáni NATO-hadműveleteket független londoni elemzők sem minősítik sikeresnek. A Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) - az egyik vezető londoni hadászati kutatóműhely - a világ katonai-biztonsági helyzetéről múlt hónapban kiadott éves jelentésében azt írta, hogy az afganisztáni konfliktus eddigi nyolc éve után sincs semmiféle tényleges jele tartós előrelépésnek a nemzetközi stabilizációs erőfeszítések egyetlen területén sem.
