James Appathurai szerint a kilátásba helyezett pótlólagos erők várható létszámát illetően a szövetségesek már túllépték az ötezer főt, amelyet előzőleg Washington kívánatos minimumként jelölt meg. Barack Obama amerikai elnök kedden közölte, hogy 30 ezer újabb katonát küld Afganisztánba. Az Egyesült Államok NATO-szövetségesei erősen támogatják Obama csapaterősítési tervét - mondta csütörtökön Brüsszelben Richard Holbrooke, az elnök afganisztáni különmegbízottja. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter pénteken, a külügyminiszteri tanácskozás zárónapján ad tájékoztatást az új amerikai Afganisztán-stratégia részleteiről.

A 28 tagország diplomáciájának irányítói pénteken nem csupán saját körben, hanem az afganisztáni nemzetközi erőben (ISAF) részt vevő összes ország képviselőjének bevonásával tárgyalnak arról, miként lehet megvalósítani az új Afganisztán-stratégiát, amelynek kulcseleme a lakosság megvédése, illetve a biztonság fenntartásáért való felelősség fokozott átadása a nemzetközi segítséggel tovább fejlesztendő afgán fegyveres erőknek.

Az Egyesült Államok jelenleg több mint 70 ezer katonát tart Afganisztánban, és közülük mintegy 40 ezer az ISAF keretében, a többi közvetlenül amerikai alárendeltségben szolgál. Az ISAF-on belül további 42 - NATO-tag, illetve NATO-n kívüli - országból összesen 38 ezer katona van jelen. Az Obama által bejelentett 30 ezer fős erősítéssel, valamint a várhatóan 5 ezer főnél nagyobb pótlólagos szövetségesi hozzájárulással tehát 140 ezer fölé emelkedne az Afganisztánt segítő külföldi katonák száma.

Az afgán reguláris hadsereg létszáma most 94 ezer, de 134 ezer főre akarják fejleszteni. Szolgál emellett Afganisztánban 93 ezer rendőr. A fegyveres tálib lázadók számát ISAF-források mintegy 20-30 ezerre teszik. A szövetségesek "erőgeneráló értekezletét", ahol a pontos, számszerűsített katonai felajánlásokat megteszik, jövő hétfőn tartják a belgiumi Monsban, a NATO európai főparancsnokságán. 

Olaszország csütörtökön bejelentette, hogy ezer fővel szándékozik növelni afganisztáni kontingensének létszámát. Korábban Nagy-Britannia ötszáz, Lengyelország hatszáz, Szlovákia 250, Portugália 150, a NATO-n kívüli Grúzia pedig kilencszáz fős erősítés odaküldésének szándékát jelezte. Albánia eddig nem küldött harcoló katonákat, most 35 főt tervez Afganisztánba vezényelni, ezen felül pedig 250 fős kiképző különítményét további 50 fővel erősíti meg.

A harcoló katonai erők mellett ugyanis katonai és rendőri kiképzőkre is szükség lenne Afganisztánban, és e téren nagy az elmaradás az igényekhez képest - derült ki Appathurai, valamint a vele közös sajtótájékoztatót tartó Eric Tremblay kanadai tábornok, az ISAF-erők szóvivője szavaiból. Tremblay szerint 41 katonai, valamint 164 rendőri kiképző csoporttal kevesebb van a kívánatosnál. Egy ilyen kiképző csoport két-három tucat emberből áll.

A NATO-külügyminiszterek - akiknek tanácskozásán Magyarországot Balázs Péter külügyminiszter képviseli - Afganisztán témája mellett egyeztetnek a Nyugat-Balkánról is. Érintik a koszovói NATO-műveletet, a KFOR katonai missziót, amelynek létszámát fokozatosan csökkentik. Külön napirendi pont a NATO és Montenegró, illetve a NATO és Bosznia-Hercegovina kapcsolatainak jövője. Diplomaták szerint széles körű az egyetértés abban, hogy Montenegrót bevonják a NATO-tagság "előszobájának" tekintett tagsági akciótervbe (MAP).

Appathurai a Nyugat-Balkánnal kapcsolatban azt mondta újságíróknak: a térség jövőjét az euroatlanti integráció jelenti, és immár nem az a kérdés, hogy ez meg fog-e valósulni, hanem az, hogy mikor és hogyan. A NATO-Ukrajna és a NATO-Grúzia bizottság ülésén - közölte Appathurai - megerősítik az atlanti szövetség tavaly tavaszi bukaresti csúcstalálkozóján megfogalmazott álláspontot, miszerint e két ország idővel NATO-tag lesz. Grúzia tekintetében a NATO megerősíti az ország területi épsége melletti elvi kiállást is. 

Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár az ukránokkal tartott tanácskozáson további politikai reformokat követelt Kijevtől. Petro Porosenko ukrán külügyminiszter elmondta: minden intézkedést meghoztak annak érdekében, hogy a jövő januári elnökválasztás lebonyolítása tisztességes legyen. Pénteken tartják Brüsszelben a NATO-országok és Oroszország közötti külügyminiszteri szintű tanácskozást.