szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Hatalmasat szólt a WikiLeaks legutóbbi durranása: Frattini olasz külügyminiszter a „diplomácia szeptember 11-éről” beszél, míg több amerikai politikus is a dokumentumokat kiszivárogtató oldal vezetőjének halálát tartaná előnyösnek. A XX. században azonban már korábban is történt jó néhány szenzációs leleplezés, lássuk, kik kövezték ki Julian Assange útját.

A WikiLeaks-botrány érdekessége, hogy ugyanabban az évben kezd a tetőpontjára hágni, hogy az amerikai kormány megkezdte a leleplező információkat kiszivárogtató, angolul whistleblowernek nevezett belső források védelmét szavatoló törvény vázlatának kidolgozását. A USA Today értesülései szerint ugyanis idén márciusban kezdődött meg az amerikai Kongresszusban annak a törvénynek a vitája, amely komolyabb védelmet szavatol a szövetségi intézményekben tapasztalt csalások, hatalmi kihágások, vagy éppen pazarlások ügyében szót emelő belső forrásoknak. Az ügy egy 2003-as eset farvizén jutott el az amerikai törvényhozásig, amikor Robert MacLean repülőgépek fedélzetén biztonsági feladatokat ellátó szövetségi ügynök (air marshal) bizalmas dokumentumokat szivárogtatott ki a sajtónak, miután megtudta, hogy a 2001. szeptember 11-i támadások ellenére a Bush-kormányzat csökkenteni akarja a légi biztonsági személyzet működését lehetővé tévő költségvetési összeget. Bár a MacLean által kiszivárogtatott információnak köszönhetően az amerikai törvényhozás padsorain végigsöprő tiltakozási hullám eredményeként a tervezett korlátozásokat visszavonták, a férfi elvesztette az állását.

A márciusban vitára bocsátott törvény egyébként egyes nemzetbiztonsági szervezetek által életbe léptetett titoktartási kötelezettségeken is enyhítene. A feltételes mód használata azonban erősen indokolt jelen esetben, hiszen a jelenlegi légkörben – amikor egyre többen emelik fel a szavukat Assange felelősségre vonása érdekében (sőt, már nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak a WikiLeaks-alapító ellen, de van, aki konkrétan megöletné az ausztrál születésű férfit) – valószínűsíthető, hogy rövidesen már a törvények szigorításáról fognak vitázni a republikánus többségű képviselőházban. A Svédországban bejegyzett WikiLeaks által legutóbb kiszivárogtatott bizalmas kormányzati dokumentumok ugyanis alaposan megrengették az Egyesült Államok tekintélyét és merőben új képet festettek a világ országainak számos nagyformátumú politikusáról.

Julian Assange: van aki szerint hős, van aki szerint terrorista
©

„Több törvény is védi a leleplezőket, azonban sajnos ezen törvények szellemét nem mindig tartják szem előtt” – nyilatkozta idén tavasszal Chuck Grassley, Iowa állam republikánus szenátora a MacLean-ügy kapcsán. A szenátor egyébként a leleplezőket védő törvények erősítését támogató csoportba tartozik, s akkor még úgy tűnt, a Fehér Ház is a kezdeményezés mellett áll. Barack Obama amerikai elnök korábban már világossá tette abbéli szándékát, hogy olyan vezetőket nevezzen ki a különböző hivatalok élére, hogy az esetleges leleplezéseket követő bosszúlépésekkel kapcsolatos panaszok ügyében a lehető leghatékonyabban tudjanak eljárni. Idén tavasszal még sokan úgy gondolták, az amerikai kormányzat történelmi jelentőségű paradigmaváltás előtt áll, arra nézve, hogy mennyi teret enged és hogyan védelmezi a visszaéléseket leleplező forrásokat.

 „A teljes sötétség után végre eljött a napfelkelte, azonban a Nap még nem jött fel az égre” – figyelmeztetett akkor Tom Devine, a kormányzat számonkérésével foglalkozó szervezet, a 30 éves múltra visszatekintő Government Accountability Project (GAP) jogi igazgatója.

Nos, a paradigmaváltás valóban elérkezett, azonban valószínűleg, még maga Obama-elnök sem számított rá, hogy ilyen mértékű felfordulást okoz majd egy őszes hajú ausztrál fiatalember, aki többek között arról is lerántotta a leplet, hogy Obama külügyminisztere, Hillary Clinton maga adta ki az utasítást, hogy az amerikai diplomaták gyűjtsenek információt – többek között biometrikus adatokat – bizonyos ENSZ-tisztségviselőkről, köztük Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárról is.

Hillary Clinton mosolya mögött érdekes utasítások rejtőznek
©

Az események felgyorsulását jelzi, hogy az titkos kormányiratok kiszivárogtatása nyomán az amerikai kongresszus várhatóan napokon belül elfogadja azt a törvényt, amely védelmébe veszi a legérzékenyebb kormányzati intézmények dolgozóit, akik jelenteni akarják az általuk észlelt korrupciót, pazarlást vagy kötelességszegést - jelentette csütörtökön a The Washington Post.

A törvény megvédi a közérdekű bejelentést tévő személyeket az elbocsátástól és a lefokozástól, s – a törvényhozók szándéka szerint - szükségtelenné teszi, hogy olyan, a WikiLeakskez hasonló kiszivárogtató fórumokhoz forduljanak, amelyek nagy kárt tudnak okozni.

[[ Oldaltörés (Kinek a nyomában jár Assange?) ]]

Az amerikai történelem talán leghíresebb leleplezése egyértelműen Mark Felt személyéhez fűződik, bár bizonyára a Mély Torok név ismerősebben cseng, ha a Watergate-botrányról van szó. 1972-ben, az FBI első igazgatójának, J. Edgar Hoovernek a halálát követően Felt igazgatóhelyettesi tisztségében a Szövetségi Nyomozóiroda második emberévé lépett elő. Ekkor szivárogtatott ki a Washington Post riporterének, Bob Woodwardnak olyan információkat, amelyek végül Richard Nixon 1974-es lemondásához vezettek. A Watergate-botrány során Felt neve nem került nyilvánosságra, kizárólag fedőnevén, vagyis Mély Torokként volt ismert. Ez így is maradt 2005. május 31-ig, amikor az egykori informátor saját maga leplezte le, hogy milyen szerepet játszott az USA eddigi egyetlen lemondott elnökének sorsában. Felt 2008. december 18-án hunyt el a kaliforniai Santa Rosában.

Mély Torok közel 30 éven át őrizte inkognitóját
©

Legalább ennyire hangsúlyos volt azonban az úgynevezett Pentagon Papers kiszivárogtatása, amely a most 79 éves Daniel Ellsberg nevéhez kapcsolódik. Ellsberg az amerikai kormány számára kutatás-fejlesztési feladatokat végző RAND Corporation katonai elemzőjeként dolgozott 1969-ben, amikor kollégája, Anthony Russo segítségével titokban sikerült néhány bizalmas dokumentumról fénymásolatokat készítenie. Az iratok bizonyították, hogy a Johnson-kabinet rendszeresen hazugságokat közölt a közvéleménnyel és a Kongresszussal egyaránt a vietnámi háború kimenetelével kapcsolatban. A dokumentumokból az is kiderült, hogy a kormány már jó ideje tisztában volt vele, hogy a konfliktusból az USA nem jöhet ki győztesen, illetve, hogy a harcok folytatása sokkal több áldozattal jár, mint amennyit valaha nyilvánosan beismertek. Ellsberg először néhány olyan embernek mutatta meg a titkos iratokat, akiknek jelentős szerepe volt benne, hogy a férfi véleménye megváltozott a vietnámi háborút illetően: Randy Kehler pacifista aktivistának, illetve Gary Snyder költőnek. Miután meggyőződött róla, hogy a háború valóban veszett ügy, megkörnyékezett néhány szenátort – köztük J. William Fulbrightot, a Szenátus külögyi bizottságának elnökét, illetve George McGovernt, a háború egyik legbefolyásosabb ellenzőjét. Ellsberg figyelmeztette a két politikust, előfordulhat, hogy akár a börtönbüntetést is vállalniuk kell a háború befejezése érdekében. Az informátor szépen lassan bővítette a dokumentumok olvasói körét, többek között eljuttatva az iratokat Neil Sheehannek, a New York Times riporterének. Bár az újságíró ígéretet tett rá, hogy bizalmasan kezeli a papírokat, végül megszegte a szavát és 1971. június 13-án a Times lehozta az első kilenc kivonatból, illetve a 7000 oldalas anyaghoz fűzött kommentárokból álló cikkét. A Nixon-kormány ekkor bírósági úton tiltotta meg a lapnak a cikkek közlését, amelyet 15 napig sikeresen meg is akadályoztak. Ellsberg azonban a The Washington Post és 17 további újság számára is elküldte a dokumentumokat, végül 1971. június 30-án az amerikai Legfelsőbb bíróság engedélyezte a Times számára a cikkek szabad közlését. Bár a lap nem nevezte meg forrásként, a férfi rejtekhelyre menekült, mivel gyanította, hogy a bizonyítékok egy idő után le fogják leplezni. Ellenlépésként a Nixon-kabinet lejárató kampányt indított Ellsberg ellen, John Ehrlichman vezetésével pedig megalakult a „Fehér Ház vízvezetékszerelői” (White House Plumbers) nevű nyomozócsoport, melynek feladata a szivárgások felderítése és elhárítása volt. Ironikus módon ennek következménye lett később a Watergate-irodaházban elkövetett betörés.

Frederick Gulson nem az amerikai kormány, hanem a W.D & H.O Wills (mai nevén British American Tobacco Australia Services) dohányipari konszern orra alá tört borsot, amikor bevallotta, a cég jogászaként aktívan közreműködött egy olyan céges irányelv betartásában, melynek lényege az volt, hogy „a vállalat megszabaduljon minden olyan dokumentumtól, amelyek károsan érinthetnék a céget”. Gulson szerint a dohánygyár olyan iratokat próbált megsemmisíteni, amelyek az egészségügyi bírósági perekhez kapcsolódtak. Az incidens akkor történt, amikor Rolah McCabe, egy 51 éves rákbeteg beperelte a céget. Gulson bevallása szerint több ezer dokumentumot semmisíthettek meg, mielőtt 1990-ben bírósági eljárás indult volna a cég vezetői ellen.

Az egyik elhíresült fotó Abu Ghraibből - Joseph Darby-nak köszönhető, hogy tudunk róla

Joseph Darby őrmester szintén nem az amerikai kormányzat, hanem a hadsereg üzelmei ellen emelte fel a szavát. A férfi 2003-ban tartalékosként állomásozott az azóta hírhedté vált Abu Ghraib börtönben. Amikor tudomására jutott, hogy miként bánnak a rabokkal, egy fotókat tartalmazó CD-lemezt és egy névtelen üzenetet juttatott el Tyler Pieronnak, az amerikai hadsereg bűnügyi nyomozásért felelős parancsnokának. Az eredmény ismert: a nyomozás végén több katonát is megvádoltak a Genfi Egyezmény megsértésével. Darby szeretett volna névtelen maradni az ügyben – amit meg is ígértek neki – amíg Donald Rumsfeld védelmi miniszter meg nem nevezte egy szenátusi meghallgatás során.

Az amerikai üzleti életet 2001-ben alapjaiban megrengető Enron-botrány mögött három hölgy – Sherron Watkins, Coleen Rowley és Cynthia Cooper – állt. Cooper könyvvizsgálóként leplezte le a WorldComnál alkalmazott illegális számlázási módszereket, Watkins pedig az Enron vállalatfejlesztési alelnökeként hívta fel Kenneth Lay vezérigazgató figyelmét arra, hogy a pénzügyi jelentésekben hamis állítások szerepelnek, illetve arra, hogy a vállalat aligha kerülheti el, hogy a nyilvánosság előtt lelepleződjön. Cooperrel és Coleen Rowley FBI-ügynökkel együtt az Enron-botrányban betöltött szerepükért 2002-ben az év embereinek választotta őket a Time magazin. Rowley emellett egy különálló ügyben is emlékezeteset alkotott: leleplezte, hogy a washingtoni FBI-központban dolgozó hivatalnokok a kezükben lévő információ ellenére sem tettek lépéseket Zacarias Moussaoui, a 2001. szeptember 11-én New Yorkban elkövetett terrortámadások egyik előkészítője ellen. Az ügyben Rowley a Szenátus és a 9/11 bizottság előtt is tanúvallomást tett.

A lista távolról sem teljes, hiszen említhetnénk Karen Silkwoodot, aki egy plutónium-feldolgozó üzem biztonságáért emelt szót 1974-ben, vagy Bunnatine „Bunny” Greenhouse-t, aki az amerikai hadsereg utász-ezredénél dolgozva leplezte le a Dick Cheney egykori alelnök érdekeltségi körébe tartozó Halliburton konszern által közbeszerzési eljárás nélkül elnyert iraki tendereket, illetve a cég kormányzati megbízásból végzett tevékenységei körül tapasztalható pazarlást és csalásokat. De ide kívánkozik Babak Pasdar IT-biztonsággal foglalkozó szakember neve is, aki 2003-ban bukkant rá, hogy az amerikai kormány egyik irodájának (amely a virginai Quanticóban található, akárcsak az FBI kiképző központja) közvetlen, szélessávú hozzáférése van az egyik mobilszolgáltató rendszereihez, amelynek segítségével gond nélkül hozzáférhetnek az ügyfelek hang-, és adathívásaihoz, sőt, pozíciójukhoz is. Ők mindannyian bebizonyították, hogy kellő kitartással és bátorsággal bárki szembeszállhat a hatalommal. Kérdés, hogy Assange esetében a hatalom milyen ellenlépéseket tesz majd a WikiLeaks elhallgatattására.

Friss híreink a WikiLeaks kiszivárogtatásairól »

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Világ

Oroszország szerint tudatlanságról árulkodik a WikiLeaks

Csupán egyes amerikai diplomaták tudatlanságáról, az orosz valóságról alkotott torz elképzeléseiről szólnak a WikiLeaks portál alapján a The Guardian című brit lapban közölt újabb, Oroszországot érintő részletek - jelentette ki a BBC brit műsorszóró kérdésére Vlagyimir Putyin kormányfő sajtótitkára csütörtökön Moszkvában.

hvg.hu Világ

WikiLeaks-titok: miért nem fogadta Obama Bajnait?

Guantanamói foglyok átvételéhez kötötte egyes esetekben az USA azt, hogy melyik ország „kap magasabb szintű figyelmet” Washingtontól és az alkudozások az Obamával szervezett kormányfői találkozókat is érintették – írja a New York Times a WikiLeaks által kiszivárogtatott diplomáciai üzenetekre hivatkozva. A Népszabadság most azt írja, a „magyar-amerikai kapcsolatok egy jó ismerője” is erről üzent a Bajnai-kormánynak „a lapon keresztül”.

hvg.hu Világ

Megöletnék a WikiLeaks alapítóját - videó

Az USA-ban a republikánusok elnökjelöltségéért korábban sikertelenül induló Mike Huckabee szerint ki kellene végezni a WikiLeaks által közzétett diplomáciai üzenetek kiszivárogtatóját, a korábbi republikánus alelnökjelölt, Sarah Palin szerint pedig az oldal alapítóját, Julian Assange-t „le kell vadászni”. A kanadai kormányfő tanácsadója élő adásban mondta, hogy WikiLeaks alapítóját meg kellene öletni.

MTI Világ

WikiLeaks-botrány: Clinton magyarázkodik

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet asztanai csúcstalálkozójának keretében Hillary Clinton amerikai külügyminiszter szerdán igyekezett számos olyan vezető politikust megnyugtatni, akikről a WikiLeaks által nyilvánosságra került titkos amerikai diplomáciai iratok nem éppen hízelgő képet festettek.

Hírszerző/FH Világ

Leállította szerverén a WikiLeakset az Amazon

Leállította szerdán az Amazon a szerverén a WikiLeakset. Ezt Joe Lieberman, Connecticut amerikai szövetségi állam független szenátora jelentette be. A szenátor azt mondta: az Amazon reggel értesítette döntéséről irodájának munkatársait.

És akkor a kalocsaiak elővehetik a régi orosz nyelvkönyveket

És akkor a kalocsaiak elővehetik a régi orosz nyelvkönyveket

Újraszámolás: megváltozott az Eurovíziós dalfesztivál végeredménye

Újraszámolás: megváltozott az Eurovíziós dalfesztivál végeredménye

Ha vállalkozása van, most már nagyon figyelje a naptárt

Ha vállalkozása van, most már nagyon figyelje a naptárt

16 százalékon a DK, 9 százalékon a Momentum 88 százalékos feldolgozottságnál

16 százalékon a DK, 9 százalékon a Momentum 88 százalékos feldolgozottságnál

Műsort csinált egy szavazó Pátyon

Műsort csinált egy szavazó Pátyon

4500 éves erdő fái bukkantak fel a tengerből Wales partjainál

4500 éves erdő fái bukkantak fel a tengerből Wales partjainál