Akár az elnökválasztási kampány belépőjének is tekinthető Dmitrij Medvegyev orosz államfő feltűnő aktivitása. Vlagyimir Putyin kormányfő a jelek szerint egyelőre kivár.
Rendbe teszik a közvilágítást a baskíriai Nyikolo-Berezovkában, a Szmolenszk melletti Jarcevo Marx Károly utcájában is hamarosan megjavítják az elszakadt villanyvezetéket, a Tver környéki Bologoje-2 egykori tiszti lakótelepének víz- és áramellátásáról pedig a védelmi minisztérium a megyei hatóságokkal együtt gondoskodik. Legalábbis így rendelkezett Dmitrij Medvegyev orosz elnök, amikor a múlt héten internetes video-fogadóórán hallgatott meg a közműhálózattal kapcsolatos néhány lakossági panaszt. Az államfő érzékeltetni akarta, hogy élénken foglalkoztatják az emberek mindennapi gondjai, és ez volt az egyik fő mondandója a törvényhozás két házához kedden intézett, a szociális kérdésekkel különösen hangsúlyosan foglalkozó idei üzenetének is.
„Medvegyev értésre adta, hogy szívesen vállalna második ciklust, és jelöltetné magát a 2012 tavaszi elnökválasztáson. Ezért beszél egyre többet az embereket leginkább érdeklő kérdésekről, az életkörülményekről, az árakról, a bérekről, miközben aktív a kül- és belpolitikában is” – vélekedett a HVG-nek Alekszej Makarkin politológus. A moszkvai Politikatechnológiai Központ tanácsadó cég vezérigazgató-helyettese arra utalt, hogy az államfő már-már választási kampányt idéző, lendületes politikai offenzívába kezdett az utóbbi napokban-hetekben. Menesztett például 18 tábornokot és ezredest, köztük a vezérkari főnök első helyettesét, Alekszandr Burutyin altábornagyot, aki korábban Vlagyimir Putyin elnöki tanácsadója volt. Kiállt ugyanakkor a katona körökben kifejezetten népszerűtlen, sokak által a hadsereg szétverésének tekintett haderőreform és végrehajtója, Anatolij Szergyukov civil védelmi miniszter mellett, igaz, háromszoros fizetésemelést és gyors modernizálást is ígért a fegyveres erőknek. Leváltotta a kábítószer-ellenes szolgálat hét regionális vezetőjét, a tokiói tiltakozás ellenére ellátogatott a vitatott hovatartozású Kuril-szigetek egyikére, rakétavédelmi együttműködésről egyezkedett a NATO-val, és azt ígérte, hogy Oroszország új, elsősorban haditengerészeti támaszpontokat nyit külföldön, valószínűleg Vietnamban, Szíriában és Algériában.
A legnagyobb visszhangot egy tízperces elemzése váltotta ki. Medvegyev a Kreml honlapján szereplő videoblogjában a szovjet korszak brezsnyevi éveit idéző pangás szót használta a mai orosz politikai élet jellemzésére. Megvan a veszélye, hogy a stabilitás stagnálássá változik – fejtegette, és arra is felhívta a figyelmet, hogy az ellenzék leépül, marginalizálódik, ha esélye sincs tisztességes harcban győzni, de leépül a hatalmi párt is, ha nem kell vereségtől tartania. Medvegyev politikai vérfrissítést sürget – vélik egyes elemzők. Makarkin szerint viszont inkább arra utal, hogy kész korrigálni a politikai rendszert, és fel akarja mérni, milyen társadalmi támogatásra számíthat.
A Kremlben csak lassú átalakításra készülnek ugyanakkor a jelek szerint. Az elnöki apparátus befolyásos vezető-helyettese, Vlagyiszlav Szurkov a minap amerikai diákok előtt például arról beszélt, hogy a jövőben, rugalmasabb politikai rendszerben, már az ellenzék is kormányközelbe kerülhet, az egy év múlva esedékes parlamenti választásokat azonban még a kormányzó Egységes Oroszország (JeR) nyeri meg. Medvegyev pedig internetes üzenetében óvott attól, hogy az újító lépések káoszt okozzanak, és vívmányként sorolt fel az elnöksége alatt hozott olyan intézkedéseket, amelyek szerinte növelték az ellenzék esélyeit, minimálisra csökkentették a választási manipulációk kockázatát. A mai orosz hatalom bírálói szerint viszont gyakorlatilag mit sem javult a politikai élet, amelyet, teszik hozzá, a JeR már-már a szovjet kommunista pártot idézően monopolizált.
Az óvatosság érthető. Oroszországban az 1990-es évek viharos gazdasági és politikai változásai nyomán az államfői videoüzenetben is emlegetett demokrácia és reform az emberek jelentős részének inkább negatív, mint pozitív fogalom. Mint ahogyan a többség valószínűleg nem nézi jó szemmel a közeledést sem a NATO-hoz, mert az észak-atlanti szövetségben sokan még mindig báránybőrbe bújt farkast látnak.
Talán ezzel is magyarázható, hogy Medvegyev aktivitása közepette Putyin kormányfő feltűnően visszafogott az utóbbi időben. A múlt héten például Leonardo di Caprio hollywoodi sztárral és Naomi Campbell – orosz milliárdos vőlegénye révén már majdnem moszkvai – szupermodellel együtt a tigrisek védelméről szóló szentpétervári csúcstalálkozón vett részt, majd Tádzsikisztánban az Oroszország és Kína mellett négy közép-ázsiai szovjet utódállamot összefogó Sanghaji Együttműködési Szervezet miniszterelnöki értekezletére utazott. Egy németországi gazdasági fórumon pedig úgy biztatta Európát szorosabb együttműködésre országával, hogy közben keményen bírálta a nyugati piacvédő intézkedéseket.
Vagyis Putyin – a társadalompolitikával nem, vagy csak felszínesen foglalkozó, az állami paternalizmushoz szokott többség számára alighanem vonzó módon – azt teszi, amit eddig is. Ezzel pedig éppen a Medvegyev által kifogásolt, stagnálásba hajló stabilitást jelképezi, miközben hatalmi partnere apró, de látványos külsőségekkel, például az internetes mikroblog, a Twitter rendszeres használatával és a legkorszerűbb informatikai berendezések iránti nyílt vonzalmával is igyekszik alátámasztani újító törekvéseit. Kérdés, valódi konkurencia van-e kialakulóban az orosz hatalmi tandemben, vagy éppen hogy kiegészítik egymást, és előre leosztott szerepeket játszanak. Mindenesetre biztosnak látszik, hogy a szálak többsége még mindig Putyin kezében összpontosul. Nemcsak azért, mert továbbra is inkább ő kontrollálja a szigorúan központosított hatalmi struktúrát, hanem azért is, mert a nagy energetikai és hagyományos ipari óriások többsége, a gondosan kiépített klientúra révén mögötte áll az igazi gazdasági erő. Medvegyevnek a szkolkovói innovációs központ – egyelőre csak tervezett – beindítása kínálhat esélyt ilyen háttér megteremtésére.
Így aligha kérdéses, hogy az elnökválasztáson – ha valóban indul – Putyin lesz a hatalmi erők jelöltje. De Moszkvában olyan vélemények hallhatók, hogy a kormányfő egyelőre csak mérlegeli az indulást. A gazdaság válság utáni talpra állítása ugyanis a vártnál nehezebben megy, riasztóan nő a tőkeelvándorlás, a következő – az alkotmánymódosítás nyomán immár hatéves – elnöki időszakban pedig valószínűleg számos eddig halogatott, népszerűtlen döntést kell meghozni a nyugdíjkorhatár emelésétől az oktatás és az egészségügy rendbetételéig. Ezt pedig Putyin talán szívesebben hagyná másra, feltéve, ha esélyt lát arra, hogy az erős és hatékony vezető imázsát megőrizve 2018-ban visszatérhet az elnöki posztra.
POÓR CSABA / MOSZKVA
A kormány minden eszközzel segítené a kedvenc cégeit, hogy Montenegróban is megrendelésekhez jussanak. A nagy kérdés: mindez mennyi adófizetői pénzbe kerül, és mennyi gazdasági haszna lesz.
Több robotrepülőgéppel vették célba az üzemet.
Magyar Péter magára vette.
Húszmilliárdos keretről lehet szó.
A legjellemzőbb hiányosságok között az olajszivárgást, a nem megfelelő fékhatást, a gumiabroncsok és a futóműalkatrészek állapotát jegyezték fel.
A magyar kormányfő bojkottálja, hogy Ukrajna megkezdhesse a felvételi tárgyalásokat az EU-val, ám most éppen szövetségese, az amerikai elnök szólítja fel, hogy adja fel a vétót.
A korábbi hírek szerint az amerikai elnök azt kérte, hogy a magyar kormányfő ne blokkolja tovább Ukrajna EU-csatlakozását.
