Magyar–orosz kérdőjelek

Az atomenergetikában, a közlekedésben és a nanotechnológiában lát lehetőséget az orosz–magyar együttműködésre Vlagyimir Putyin orosz kormányfő. Az Orbán Viktor miniszterelnökkel kedden Moszkvában tartott tárgyalás után Putyin alighanem arra utalt, hogy a paksi atomerőmű bővítésében orosz cégek is részt vennének, a leendő budapesti 4-es metró vonalán pedig esetleg orosz kocsik jelenhetnek meg. Lapzártánkig azonban nem derült ki, milyen konkrét lépésekkel kívánják rendezni a kétoldalú viszony még problémás ügyeit, amelyek közül a következők a legfontosabbak:

A Szurgutnyeftyegaz Mol-részesedése.

A negyedik legnagyobb orosz olajvállalat, a Szurgutnyeftyegaz tavaly tavasszal megszerzett, több mint 21 százalékos Mol-részesedése politikai üggyé nőtte ki magát, miután Budapesten ellenséges felvásárlásnak minősítették a tranzakciót, az új résztulajdonost nem jegyezték be a részvénykönyvbe, és e döntést néhány hete másodfokon is jóváhagyta a magyar bíróság. Igor Szecsin orosz miniszterelnök-helyettes az EU segítségét kérte a probléma rendezéséhez, Putyin pedig a múlt héten egy németországi gazdasági fórumon az orosz cégek európai terjeszkedését gátló rossz példák közé sorolta a szerinte minden törvényt és szabályt sértő ügyet. Noha híre ment, hogy a magyar állam megvásárolná a részvénycsomagot, magyar és orosz részről is cáfolták, hogy ilyen tárgyalások folynának. Akad azonban olyan moszkvai szakértő, aki szerint a Szurgutnyeftyegaz hajlandó lehet megválni az 1,4 milliárd euróért szerzett részesedéstől – főleg ha komoly felárat kap érte.

Malév-visszavétel.

Noha a Malév 95 százaléka tavasszal újra állami kézbe került, a csődbe jutott Borisz Abramovics orosz üzletember érdekeltségébe tartozó AirBridge Zrt. csomagjából 5 százaléknyit az orosz Vnyesekonombank (VEB) ellenőriz, és ezzel megakadályozhat minden átalakítási kísérletet. Mivel az orosz tulajdonos megszegte a privatizációs szerződést, vita folyik egy 32 millió eurós bankgaranciáról. Magyar közlés szerint a légitársaság 102 millió euróval tartozik az állami tulajdonú VEB-nek, a RIA Novosztyi hírügynökség múlt heti összesítése viszont arról szól, hogy az orosz bank legkevesebb 170 millió eurót költött a Malévra.

Energetikai különadó.

Az energetikai cégek nettó árbevételére kivetett 1,05 százalékos magyarországi különadó az orosz Gazprom és a német E.On érdekeltségébe tartozó gázkereskedő céget, a Panrusgáz Zrt.-t is sújtja, amit Moszkvában rossz néven vesznek, mentesítésre viszont aligha számíthatnak a magyar kormánytól.

Gázszállítások.

2015 nyarán lejár az 1996-ban a Mol által kötött magyar–orosz hosszú távú gázszállítási szerződés, az újabbról pedig – miután 2006-ban az E.On megvette a Mol gázüzletágát – a német óriásvállalat magyarországi leányának, az E.On Földgáz Trade Zrt.-nek (EFT) kellene megállapodnia. A magyar kormánynak a jelenleg a kőolaj árától függő gázár csökkentése az érdeke.