Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Németország a jövőben is vállalni fogja "történelmi felelősségét" a nácik által elkövetett bűncselekményekért és a holokausztért - jelentette ki a német elnök csütörtökön az egykori auschwitzi koncentrációs tábor helyszínén, a tábor felszabadításának 66. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.
A holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján Christian Wulff lengyel kollégájával, Bronislaw Komorowskival együtt koszorúzta meg a Kivégzések Falát, és volt auschwitzi foglyokkal együtt vonult át a tábor hírhedtté vált, "Arbeit macht frei" (A munka szabaddá tesz) feliratú kapuján.
A két politikus ezután a komor megemlékezés fő helyszínére, a három kilométerre lévő, egykori birkenaui haláltáborba ment, ahol a II. világháború idején zsidók, cigányok és más foglyok százezreit pusztították el nagyüzemi módszerekkel, az erre létrehozott gázkamrákban.
"Auschwitz neve minden másnál jobban jelképezi a németek által emberek millióival szemben elkövetett bűnöket, s ez a név iszonyattal és szégyennel tölt el minket, németeket. Ennélfogva történelmi felelősséggel tartozunk, amely független az egyéni bűnöktől" - hangsúlyozta beszédében Wulff. "Soha többé nem szabad megengednünk, hogy ilyen bűnök történjenek. És életben kell tartanuk az emlékeket" - mondta.
Az auschwitzi szertartás csupán egyike azoknak az eseményeknek, amelyeket a világ minden részén tartanak minden év január 27-én, amióta az ENSZ Közgyűlése 2005 novemberében ezt a napot nyilvánította a holokauszt áldozatainak emléknapjává. A szovjet Vörös Hadsereg 1945-ben ezen a napon szabadította fel a tábort, ahol alig hétezer ember élte túl a borzalmakat.
A mai Dél-Lengyelország területén lévő egykori táborkomplexumban 1940 és 1945 között lengyel adatok szerint több mint egymillió embert, túlnyomó többségükben zsidókat gyilkoltak meg. Minden harmadik áldozat azok közül a magyar zsidók közül került ki, akiket 1944. május 15-e és július 9-e között deportáltak az akkori Magyarországról. A nem zsidó lengyel áldozatok száma 70-75 ezerre tehető. Huszonegyezer roma, 15 ezer szovjet hadifogoly és további 10-15 ezer más fogoly is elpusztult Auschwitz-Birkenauban.
A német és a lengyel elnök csütörtök délelőtt az egykori auschwitzi tábor helyszínén lengyel fiatalokkal találkozva éberségre szólított fel a napjainkban is világszerte jelentkező tömeggyilkosságokkal és népirtásokkal szemben. Wulff hangoztatta, hogy a II. világháború óta nem telt el nap háború nélkül. "Azóta is etnikai, faji, vallási és nyelvi alapokon történő gyilkosságoknak és népirtásoknak vagyunk tanúi" - mondta, hozzáfűzve: szavait felhívásnak szánta az ifjúság számára, hogy érezze át felelősségét. Komorowski a találkozón azt hangsúlyozta: "Fel kell tennünk a kérdést: miként tudjuk megoltalmazni a világot a bűntől, a gyűlölettől, az emberi jogok megvetésétől. Tartozunk azoknak, akik Auschwitzban pusztultak el, de azoknak is akik nem olyan régen a Balkánon és másutt."
Berlinben a német parlament külön ülésnapon emlékezett meg a holokauszt áldozatairól, s a megemlékezés középpontjában a nácik által legyilkolt mintegy félmillió szinti és roma állt.
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Az együttműködés fontosságát hangsúlyozta Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök is a pénteki alaszkai orosz-amerikai csúcs után tartott sajtótájékoztatón, ám részleteket egyikük sem árult el. Trump viszont már Vlagyimirnek hívja a „nagyszerű politikusnak” nevezett orosz vezetőt.
A szakemberek érdeklődve figyelték, miként viselkedik az amerikai és orosz elnök a tárgyalásuk előtt.