Alaposan keresztbe húzta az Európai Parlament számításait az Európai Bizottság (EB), amikor a magyar médiaszabályozásról a szerda délutáni strasbourgi plenáris ülés napirendjére tűzött vita előtt néhány órával Brüsszelben kihirdették: megállapodtak a magyar kormánnyal a szükséges változtatásokról. Neelie Kroes médiaügyi biztos kérdésre válaszolva - miszerint véletlen vagy tudatos időzítésről van szó - kitérő választ adott, hozzátéve, a kormány és Brüsszel együttműködése példaértékűen gyors és eredményes volt.

A médiahatóság függetlenségére vonatkozó kérdésekre felelve kijelentette, hogy a hatóság vezetőjének és tagjainak kiválasztása a legtöbb tagállamban nem tér el a magyar gyakorlattól, a különbség az, hogy ezúttal kétharmada birtokában a Fidesz jelöltjei kerültek csak be. A újságírók forrásainak kiadása kapcsán Kroes leszögezte, arról csakis bűnügyek felderítése esetén lehet szó. Végül a számtalan, a törvény szövegében maradó vitás pontra reagálva úgy vélekedett: „arról nem tudunk érdemi diskurzust folytatni, amire vágyunk, csakis arról, amit a törvény betűi tartalmaznak”. A biztos dicsérete részben annak tudható be, hogy az Orbán-kormány korábbi harcias kijelentései után mindenben engedett az unió végrehajtó testületének.

Hétfőn a magyar miniszterelnök a gazdasági reformok konkretizálása helyett még arról beszélt, nem hagyja, hogy más tagállamok beleszóljanak a magyar politikába. Brüsszel nem Moszkva - fogalmazott akkor a miniszterelnök. A korábbi várakozásokkal szemben - amelyek azt jósolták, hogy a három az EU-s szabályokkal szembemenő kitételből egyben hajlandó változtatni, további kettőben viszont alkudni próbál majd az EB-vel tárgyaló magyar delegáció - a végeredmény alapján Budapest többet engedett, mint amit Neelie Kroes médiaügyi biztos januári levelében kért.

Tabajdi Csaba európai parlamenti szocialista képviselő a vita előtt kijelentette, a módosításokról történt megállapodás “térdre kényszerítette az Orbán kormányt”. Az EP-képviselő úgy vélekedett, hogy noha a magyar vezetés decemberben még mereven elzárkózott a módosítástól, mostanra az EB-vel kötött alku alapján elfogadta “az Európában botrányossá vált törvények” megváltoztatását.

"Határozottan kérem a magyar kormányt, hogy ne keltse azt a nacionalista látszatot, hogy a bírálatok Magyarországot érik. Az Orbán-kormány szerencsére nem egyenlő Magyarországgal. A Fidesz politikusainak nem Magyarországot kell megvédeniük, rossz kormánypolitikájuk miatt kényszerülnek magyarázkodásra” - jelentette ki a magyar ellenzéki EP-s honatya.

A kormánypárti európai parlamenti képviselők a korábban is bevett retorika mentén azzal gyanúsították a vita során a négyfős magyar szocialista frakciót, hogy ők irányítják a Magyarország elleni balliberális akciót. A vitát megelőző közleményükben a szocialista, liberális, zöld és szélsőbaloldali frakciók közös határozattervezetét minden szakmai megalapozottságot nélkülözőnek minősítették.

Az igen kevés EP-képviselő részvételével lezajlott vitán a néppárti képviselők felszólalásait alapvetően meghatározta az az álláspont, miszerint a módosítások brüsszeli jóváhagyása nyomán értelmét vesztette a vita, amelyre amúgy a Néppárt és a konzervatív frakció is saját határozattervezetet készített. A tervezetek sorsa egyelőre nem ismert, a szocialisták négypárti támogatást élvező szövege azonban a legfrissebb értesülések szerint várhatóan nem kerül a csütörtök déli plenáris szavazásra.

Martonyi János, a soros tanácsi elnökség nevében vitazáró felszólalásában arra tett ígéretet, hogy a pénteki kabinettalálkozón a kormány elé kerülnek a módosítások, amelyeket még februárban el is fogad a magyar parlament. A magyar demokrácia védelmében a külügyminiszter kijelentette, hogy a kormány számára annyira fontos a médiaszabadság, hogy az Európai Alapjogi Chartát beemelik a készülő magyar alkotmányba.

A zöldpárti Judith Sargentini szerint a balliberális frakciókat rágalmazó kijelentésével a magyar kormány EP-frakciója éppen saját politikai inkorrektségét és valódi szándékait igyekszik elkendőzni. A magyar kormány intoleranciájának újabb szomorú példája a budapesti Meleg Méltóság Menet rendezési engedélyének visszavonása - tette hozzá.

A néppárti Simon Busuttil szerint az Európai Néppárt szilárdan kiáll a jogállamiság és a polgárok jogai mellett, ezért visszautasítja, hogy egy, a politika fogságába esett törvény miatt minősítsék „pártcsaládját”. Marco Scurria olasz néppárti képviselő szerint több hittel kell viseltetnünk a demokratikusan választott európai kormányok iránt, ezért kéri a négypárti határozatjavaslat visszavonását.

Deutsch Tamás EP-képviselő szerint is értelmetlenné vált a vita, amelyet politikai elfogultság és gyűlölködés táplál. A fideszes honatya Gyurcsány után szabadon „lárifárizott” majd kijelentette, az EP kettős mércét alkalmaz, és elnézőbb a baloldali kormányokkal, mint a jobboldaliakkal.

Az Egységes Baloldal pártcsaládjának képviselői szerint a törvény formailag immár megfelel az uniós irányelveknek és szabályoknak, ám érdemben semmi nem változott, továbbra is „pártkatonák uralma alá hajtja kilenc évre a média felügyeletét”.

Bekiabálásaival és az ülés alatt látványosnak szánt vonulásaival próbálta színesíteni a vitát Morvai Krisztina EP-képviselő, figyelmet azonban nem sikerült kiharcolnia magának.

Renate Weber liberális képviselőasszony szerint éppen hogy nem politikai motiváció húzódik meg a vita mögött, sokkal inkább az a szándék, hogy a liberális és baloldali képviselők figyeljenek a polgárok és a független média szavára.

Folk György/Strasbourg