Tantavi: a reformok útjában áll?
AP
Az egyiptomi hadsereg nemcsak az ország védelmét látja el, de óvodákat, tengerparti nyaralóhelyeket is működtet, cégei a tévéktől, terepjáróktól, mosógépektől kezdve a fabútorokon keresztül sokféle terméket gyártanak és értékesítenek – vázolja fel a helyzetet a New York Times cikke. A hadsereg a lap szerint emellett még olívaolajat és – állítólag az egyik tábornok lánya után Safi márkanévvel piacra dobott – palackos vizet is árusít.
A vállalkozásai profitjából a hadsereg nem fizet adókat, ráadásul sorkatonákat alkalmaz, kedvező feltételekkel vásárolhat állami földet és minderről sem a parlamentnek, sem pedig a nyilvánosságnak nem számol be – teszi hozzá a New York Times. Hoszni Mubarak elnök múlt heti távozása óta pedig már a hadsereg irányítja a kormányt is. A lapnak nyilatkozó kutatók, közgazdászok és üzleti vezetők azt mondták, a hadsereg máris lépéseket tesz annak érdekében, hogy megvédje gazdasági privilégiumait, ezzel pedig olyan gazdasági változásokat akadályozzon meg, amelyek sokak szerint alapvetőek lennének Egyiptom felemelkedéséhez.
Mohammed Husszein Tantavi tábornok, védelmi miniszter – aki a parlament feloszlatása után mostantól a hatalmat átmenetileg ellenőrző legfelső katonai tanácsot is vezeti – eddig is a termelés és az árak kormányzati kontrollját támogatta. A WikiLeaks által nemrégiben nyilvánosságra hozott titkos diplomáciai üzenet szerint Tantavi következetesen ellenezte a gazdaság megnyitására vonatkozó lépéseket. Most pedig egyre több jel utal arra, hogy a hadsereg mind a kormányból, mind pedig a kormánypártból ki szeretné szorítani a gazdasági reformok – például a privatizáció vagy a kereskedelmi korlátozások lebontásának – pártolóit.
Ezt is a hadsereg gyártja: állítólag egy tábornok lányáról nevezték el
manufacturer.com
A hatalom átvételével a hadsereg szintén kiszorította az állami tulajdon eladása útján hatalmas személyes vagyont felhalmozó szereplőket, mint például Mubarak fiát, Gamalt, illetve barátját, az acélmágnás Ahmed Ezzt – írja a New York Times, amely szerint Ezzt csütörtökön ügyészi utasításra a korrupciós vádakkal kapcsolatos tárgyalásig őrizetbe is vettek. Szintén őrizetbe vették Mubarak korábbi kormányának két üzletember tagját, Zuhair Garan volt turisztikai minisztert és Ahmed el-Magrabit, az egykori lakásügyi minisztert. De hasonló sorsra jutott a korábbi belügyminiszter, Habib el-Adli is.
Értetlenséget okozott viszont, hogy a korrupcióellenes kampányában a hadsereg olyan egykori kormánytagokra – Juszuf Butrosz-Gali volt pénzügyminiszterre és Rachid Mohammed Rachid kereskedelmi miniszterre – is lecsapott, akiket nemzetközileg is a gazdasági átalakulások támogatóiként ismertek és korábban sohasem vádoltak meg korrupcióval. Rachid a lap szerint azt mondta, hogy a liberális reformok vagy a nyitott gazdaság korábbi támogatói most egy korrupcióellenes kampány kellős közepén találták magukat. „Ilyen az én esetem is” – idézte a New York Times a kereskedelmi tárca volt vezetőjét.
Bár egyes nyugati elemzők szerint a hadsereg üzleti birodalma az egyiptomi gazdaság egyharmadát is kiteheti, Rachid szerint ez az arány valójában 10 százalék alatt van. A közgazdászok viszont attól tartanak, hogy szerteágazó üzleti érdekei miatt a hadsereg meggátolhatja a Mubarak elnöksége alatt lassan elindult szabadpiaci változások folytatódását. A hadsereg már korábban is használta arra a befolyását, hogy válság idején megakadályozza a piaci reformokat. Amikor 1977-ben zavargások törtek ki a korábbi elnök, Anvar Szadat élelmiszerár-támogatásokat lecsökkentő döntése után, a hadsereg csak azzal a feltétellel vállalta a rendteremtést, hogy az akkori elnök visszaállítja a támogatások mértékét.
Ráadásul Tantavit és más magas rangú katonai vezetőket még azelőtt nevezték ki, hogy Szadat 1979-ben a Nyugat szövetségese lett. Korábban ezeket a vezetőket is az egykori Szovjetunióban képezték ki, ahol szintén nem számítottak ritkaságnak a hadsereg ellenőrzése alatt felvirágoztatott üzleti birodalmak – tette hozzá a New York Times írása.
