szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Kaotikus és véres, de rendkívül egyoldalú volt az a harc, amely Oszama bin Laden abbotábádi rejtekhelyén zajlott a terrorista vezér likvidálásakor - jelentette csütörtökön kormányzati forrásokra hivatkozva a The New York Times.

Az épületben lévő maroknyi ember közül egyedül Abu Ahmed al-Kuvaiti, bin Laden futára adott le lövéseket a kéttucatnyi amerikai kommandós rohamának kezdetekor. A lap értesülései szerint ugyanakkor a terrorista vezérnek a keze ügyében volt egy AK-47-es gépkarabély és egy Makarov pisztoly is, amikor végeztek vele. Al-Kuvaiti a bin Laden otthonául szolgáló épület melletti vendégház ajtaja mögül nyitott tüzet a SEALs-kommandósokra. Azután, hogy az amerikai tengerészgyalogosok végeztek vele, valamint egy, a házban tartózkodó nővel is, a lap értesülései szerint már senki nem lőtt rájuk.

A lap által közölt beszámoló eltér a Pentagon által kedden közreadott verziótól, valamint Jay Carney szóvivőnek attól a nyilatkozatától is, amely szerint a SEALs-kommandósok "a művelet folyamán mindvégig tűzharcban álltak". A lapnak névtelenül nyilatkozó kormányzati tisztségviselők szerint a történtek hivatalos krónikája azért változott meg az elmúlt napokban, mert időre volt szükség ahhoz, hogy összesítsék a különítmény tagjainak vallomását. A lap forrásai szerint a különleges egység tagjaira rögtön az épületegyüttesen belüli földet érésük után rálőttek, ezért azt feltételezték, hogy odabent mindenkinek van fegyvere.

Ahol megtalálták
AP

A kommandósok a főépületbe behatolva meglátták a futár fivérét, akiről azt feltételezték, hogy tüzelni készül, ezért agyonlőtték. A ház lépcsőjén felfelé haladva megölték bin Laden fiát, Kálidot, aki feléjük rontott. A legfelső szinten betörtek bin Laden szobájába, akitől karnyújtásnyira fegyverek voltak, ezért őt is lelőtték, a vele lévő nőt pedig megsebesítették. A tűzharc befejeztével a kommandósok magukkal vittek mintegy 100 különböző adathordozót, 10 komputeres merevlemezt és 5 számítógépet. A Fehér Ház nem kíván további adatokat közölni, arra hivatkozva, hogy ezzel veszélyeztethetné a további akciók sikerét. Az amerikai kormány egyébként már kedden kénytelen volt helyreigazítani azt a beszámolót, amely szerint bin Laden "élő pajzsként" használta a feleségét.

Barack Obama elnök szerdán úgy döntött, hogy nem hozatja nyilvánosságra a bin Laden holttestéről készült felvételeket, mert, mint mondta, a Fehér Ház nem kívánja azokat "trófeaként" bemutatni, másfelől viszont azt sem szeretné, ha azok propagandaeszközzé válnának. A The New York Times emlékeztetett rá, hogy Obama 2009 májusában hasonlóképpen döntött az iraki és az afgán foglyokkal kegyetlenkedő amerikai katonákról készült fotókkal kapcsolatban.

 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!