szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A parlament és a sajtó az a két brit nemzeti intézmény, amely a világ nagyon sok országában viszonyítási mércévé és hivatkozási alappá vált az utóbbi évtizedekben, sőt évszázadokban. Az évszázadok során kialakult képet néhány rövid esztendő alatt sikerült tönkretenni.

Először - két évvel ezelőtt - a parlament "került sorra". A The Daily Telegraph 2009 májusában indított, hónapokon át folyamatosan közölt riportsorozatban leplezte le, hogy a londoni alsóház tagjai - pártkötődéstől függetlenül - a korábbi években milyen abszurd címeken vettek fel nagy összegű költségtérítéseket. A közfelháborodást csak tüzelte, hogy minderre az utóbbi évtizedek legsúlyosabb - hosszúsági és mélységi rekordokat döntő - nagy-britanniai recessziója közepette derült fény.

A képviselők költség-elszámolási igényei között szerepelt például helikopter-leszállóhely, várároktisztítás, fizetős pornó-tévécsatorna, karácsonyra szánt rózsaszín laptop és Teddy-mackó ára csakúgy, mint templomi jótékonysági adomány, terroráldozatok emlékünnepségére vásárolt koszorú és számos egyéb "dologi" kiadás.

A köztudatban azonban Sir Peter Viggers volt konzervatív párti képviselő szépen kidolgozott, csúcsos tetejű, ablakokkal és harangtorony-imitációval ellátott, kerti medencébe való - a vízimadarakat a rókáktól óvó - úszó kacsaháza vált a brit parlamentarizmus ősi intézményét az egész világ előtt lejárató botrány megtestesítőjévé. Sir Peter 1645 fontot (félmillió forintot) igényelt vissza számla alapján a kincstártól, ennyibe került ugyanis a "dologi beszerzés" címén elszámolt míves kacsamenedék.

A botrány kipattanása nyomán átvizsgált számlák tanúsága szerint az immár nyugalmazott tory exképviselő kollégái sem szűkölködtek az ötletekben, ha azt kellett kitalálni, hogy milyen jogcímeken lehetne belenyúlni a közkasszába. Egy másik konzervatív honatya például 43,56 fontot (13 ezer forintot) igényelt vissza három készletnyi fokhagymahámozó és -szeletelő késért, amelyeket egy közvetlen értékesítéssel foglalkozó televíziós csatorna ajánlatából választott.

Volt, aki több ezer fontos várároktisztítási költségszámlájának benyújtása mellett egy 20 fontos kenyérpirító és egy 2,99 fontért vásárolt szemeteszsák-csomag árát is visszaigényelte; egy másik törvényhozó pedig csaknem 21 ezer fontot számolt el a választókerületi otthonát díszítő harangtorony újjáépítésének költségeire. A botrány nyomán politikai, adóhivatali és büntetőjogi vizsgálatok indultak. Több érintett egykori képviselő már börtönben van, a leleplezést pedig világszerte követendő példaként emlegették arra, miként kell a sajtónak a választók elé tárnia a politikusok túlkapásait.

Nem kellett sokat várni azonban arra, hogy a brit sajtó keveredjen legalább akkora - ha nem még súlyosabb - etikai botrányba, mint amekkorát a parlamenti költségelszámolás okozott. A brit közéletet pillanatok alatt teljesen elöntő botrányt a News of the World, Rupert Murdoch ausztrál-amerikai sajtómágnás globális újság- és médiabirodalmának legnagyobb - az ügy kipattanása óta felszámolt - vasárnapi bulvárlapja okozta. Nem egészen három hete kiderült ugyanis, hogy a lap néhány éve feltörte és lehallgatta egy elrabolt és meggyilkolt kislány, a 13 éves Milly Dowler mobiltelefonjának üzenetrögzítőjét, miközben a rendőrség még kereste az akkor már halott Millyt. Amikor az elektronikus rögzítő betelt, a lap munkatársai törölték a már lehallgatott üzeneteket. Ez megzavarta a nyomozást is, mivel a rendőrség - a szülőkkel együtt - arra a következtetésre jutott, hogy a kislány még él, és ő törli üzeneteit.

A News of the Worldről ráadásul már korábban is tudott volt, hogy nem riad vissza mobiltelefonok feltörésétől; a lap egykori udvari tudósítóját, Clive Goodmant és az általa felbérelt magándetektívet, Glenn Mulcaire-t négy évvel ezelőtt rács mögé küldték a királyi család mobiltelefonjainak feltöréséért és lehallgatásáért. A 80 éves Murdoch a Milly-ügy kipattanása után maga ismerte el fizetett hirdetések formájában közzétett bocsánatkérésében, hogy a brit politika és a közélet szereplőit kíméletlenül és folyamatosan elszámoltató lapja "csődöt mondott", amikor saját magát kellett volna elszámoltatnia nem egyszer súlyosan etikátlan információszerzési módszereiért.

A Murdoch-sajtótól évtizedek óta rettegő - éppen ezért kegyeit kereső - brit politika válasza nem sokáig váratott magára. David Cameron konzervatív miniszterelnök már a múlt héten terveket jelentett be a sajtószabályozás átfogó felülvizsgálatára. Őt is megcsapta azonban a botrány szele: egészen a legutóbbi időkig a News of the World egyik volt főszerkesztőjét, Andy Coulsont alkalmazta személyes sajtófőnökeként, akit a mostani botrány ügyében folyó vizsgálat során a minap őrizetbe vettek. Emiatt sokan kérdőjelesnek tartják Cameron politikai jövőjét is.

A brit parlament a héten megkezdte hathetes nyári szünetét, de az ilyenkor szokásos belpolitikai uborkaszezon megjósolhatóan elmarad az idén. A két egymást követő etikai botrány hosszú távú hatásait csak találgatni lehet, de a legutóbbi közvélemény-kutatási eredmények máris jelzik, hogy a britek bizalma alapjaiban rendült meg a sajtóban, a politikában és az ügybe - a News of the Worldtől információk fejében kenőpénzt elfogadó rendőrök révén - szintén belekeveredett rendőrségben egyaránt.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!