szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az amerikai Bruce Beutler és a luxemburgi születésű Jules Hoffmann a kanadai Ralph Steinmannal megosztva kapta az idei orvosi-élettani Nobel-díjat - jelentették be hétfőn a svéd Karolinska Intézetben Stockholmban. Steinman azonban nem érhette meg a díj odaítélését, három nappal a kitüntetés elnyerése előtt meghalt.

Az illetékes bizottság indoklása szerint Beutler és Hoffmann "a veleszületett immunrendszer aktiválásával kapcsolatos felfedezéseiért", Steinman pedig a "dendritikus sejtek és azok szerzett immunitásban betöltött szerepének felfedezéséért" érdemelte ki a díjat. A legmagasabb orvostudományi elismeréssel összesen 10 millió svéd korona (319 millió forint) is jár, ennek felét az első immunológus páros, másik felét Steinman kapta.

Steinman már nem érhette meg, hogy megkapja a díjat - a New York-i Rockefeller Egyetem bejelentette, hogy a tudós pénteken meghalt hasnyálmirigyrákban.

A három tudós immunrendszerrel kapcsolatos kutatásai új utat nyitottak a fertőzések, a rák és a gyulladásos betegségek megelőzésének és terápiájának fejlődésében. A 2011-es díjazottak forradalmasították az immunrendszer működéséről alkotott tudásunkat azáltal, hogy az aktiválásához szükséges alapvető elemeket azonosították.

Jules Hoffmann úttörő felfedezését 1996-ban tette, miközben génmódosított muslicák fertőzések elleni küzdelmét vizsgálta. Ennek során talált rá az úgynevezett Toll génre és annak fehérje termékére, és állapította meg, hogy a Toll gén aktiválása szükséges a sikeres védekezéshez. Beutler és munkatársai 1998-ban fedeztek fel egereknél egy, a muslicák Toll génjéhez nagyon hasonló mutációt. Mindez együtt azt mutatta, hogy az emlősök és az apró gyümölcslegyek hasonló molekulákat használnak veleszületett immunrendszerük aktiválására. Steinman 1973-ban fedezett fel egy új sejttípust, amelyet dendritikus sejtnek nevezett el. Feltételezte, hogy az immunrendszer fontos eleme lehet, ezért megvizsgálta, hogy ezek a sejtek képesek-e aktiválni a T-sejteket, amelyeknek kulcsszerepe van a szerzett immunitásban. Laboratóriumi kísérleteiben kiderült, hogy a dendritikus sejtek jelenléte a T-sejtek élénk válaszát váltotta ki.

A három idei díjazott pályafutása

Bruce A. Beutler 1957-ben született az Egyesült Államokban, Chicagóban. Orvosi diplomáját a Chicagói Egyetemen szerezte meg 1981-ben, majd a New York-i Rockefeller Egyetemen és a dallasi Texasi Egyetemen dolgozott kutatóként. Utóbbi helyen fedezte fel az LPS receptorokat, ezért az eredményéért kapta meg a 2011-es orvosi-élettani Nobel-díjat. 2000 óta a Scripps Kutatóintézet genetika és immunológia professzora La Jollában. Jules A. Hoffmann 1941-ben, a luxemburgi Echternachban született, de egyetemi tanulmányait a franciaországi Strasbourgi Egyetemen végezte, ahol 1969-ben szerzett doktorátust. A németországi Marburgi Egyetemre tett rövid kitérő után visszatért Strasbourgba, ahol 1974 és 2009 között vezette kutatólaboratóriumát. 2007 és 2009 között a francia tudományos akadémia elnöki tisztét is betöltötte. Ralph M. Steinman 1943-ban, a kanadai Montrealban született, az itteni McGill Egyetemen tanult kémiát és biológiát. 1968-ban a bostoni Harvard Egyetemen orvosi diplomát is szerzett. A New York-i Rockefeller Egyetem munkatársa 1970 óta, ahol 1988-tól az immunológia professzora.

1901 óta ítélik oda

Az orvostudományi Nobel-díjat 1901 óta most 102. alkalommal ítélték oda. Eddig 38 alkalommal kapta egy kitüntetett, 31 alkalommal kapta kettő és most 33. alkalommal három tudós megosztva. A kitüntetettek száma összesen 199, közülük 10 nő. A tíz női kitüntetett közül csak egyetlenegy, Barbara McClintock vehette át 1983-ban egyedül a díjat. Az eddigi legfiatalabb kitüntetett a 32 éves Frederick G. Banting volt 1923-ban, a legidősebb Peyton Rous, aki 87 éves volt, amikor 1966-ban neki ítélték a díjat. A legidősebb élő kitüntetett az olasz Rita Levi-Montalcini (1986-ban kapta meg a díjat), aki 2009-ben ünnepelte századik születésnapját.

Az elmúlt évtized díjazottjai:

2001 - Az amerikai Leland H. Hartwell, a brit Timothy Hunt és Paul M. Nurse a sejtosztódással kapcsolatos úttörő felfedezéseiért.
2002 - A brit Sydney Brenner és John E. Sulston, valamint az amerikai H. Robert Horvitz a szervfejlődés génszabályozása és a programozott sejthalál kutatásában elért eredményeiért.
2003 - Az amerikai Paul C. Lauterbur és a brit Peter Mansfield, a mágneses rezonancia elvét hasznosító tomográfia fejlesztését célzó munkásságáért.
2004 - Az amerikai Richard Axel és Linda B. Buck az emberi szaglószervekkel és a szaglórendszer szervezetével kapcsolatos kutatásaikért.
2005 - Az ausztrál Barry J. Marshall és J. Robin Warren a gyomorhurutot és fekélyt okozó baktérium felfedezéséért.
2006 - Az amerikai Andrew Z. Fire és Craig C. Mello, akik felfedezték a genetikai információáramlás ellenőrzésének mechanizmusát.
2007 - Az amerikai Mario Capecchi és Oliver Smithies, illetve a brit Martin Evans az őssejtkutatás terén elért eredményeiért.
2008 - A német Harald zur Hausen a méhnyak-rákot okozó vírusok (papillomavírus), valamint a francia Francoise Barré-Sinoussi és Luc Montagnier a HIV-vírus (az AIDS vírusa) 1983-as felfedezéséért.
2009 - Az amerikai Elizabeth Blackburn, Carol Greider és Jack Szostak, akik felfedezték, hogyan másolódnak a kromoszómák és milyen folyamat védi őket a töredezéstől. Kutatásaik hozzájárultak az öregedési folyamatok és a betegségek kialakulásának teljesebb megértéséhez, illetve lehetséges új terápiák kifejlesztéséhez. 
2010 - Robert Geoffrey Edwards brit tudós a szervezeten kívüli megtermékenyítés módszerének fejlesztésért.

A fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díj eddigi magyar vagy magyar származású kitüntetettjei között volt Bárány Róbert (1876-1936), aki Svédországban élt, és 1914-ben kapta a díjat "a vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért". 1937-ben Szent-Györgyi Albert (1893-1986) kapta a kitüntetést "a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis vonatkozásában"; ő az egyetlen olyan magyar, aki Magyarországon folytatott kutatásaival érdemelte ki a Nobel-díjat. Az Amerikában letelepedett Békésy György (Georg von Békésy) (1899-1972) "a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért" 1961-ben kapott orvosi Nobel-díjat.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Medipress Plázs

Az egészséges sejtek is harcolnak a rák ellen

A Lawrence Berkeley Laboratórium munkatársai kimutatták, hogy az egészséges hámsejtek is szerepet játszanak a daganatsejtek pusztításában: az emlő sejtjei interleuki-25 (IL25) nevű molekulát választanak ki, amely aktiválja az immunrendszer gyulladásos válaszát, ezáltal hozzájárulva az emlőráksejtek elpusztításához.

hvg.hu Plázs

Napi 15-ször csináljuk, pedig 80 izmunkat mozgatja meg

A nevetés a legjobb orvosság: javítja a vérkeringést, valamint a szív- és érrendszert, erősíti az immunrendszert, de csökkenti a stresszt kiváltó kortizol hormon szintjét is. Akár nyolcvan izmunkat is mozgásba hozhatja, ha mosolyra fakadunk, ilyenkor pedig ugyanazok az agyi területeket aktivizálódnak, mint például a kokain használatánál.

Medipress Plázs

Évekig emlékszik a szervezetünk a vírusra

A Wistar Intézet munkatársai felfedezték azokat a jelátviteli folyamatokat, amelyek fenntarthatják a vírusokkal szembeni azonnali aktív immunválasz lehetőségét.

MTI Plázs

A májsejtek csúnyán nekiesnek az immunsejteknek

A fertőzések ellen küzdő immunsejteket a máj bizonyos esetekben paradox módon lebontja - állapították meg ausztrál kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányukban.

MTI Tech

Nem csak ölni tud egy rég ismert immunmolekula

Meglepő felfedezést tettek a Lausanne-i Egyetem neurobiológusai: felismerték, hogy fontos szerepet játszik az agy emlékezésért felelős területén egy olyan molekula, amelyet eddig csupán az immunrendszerben végzett természetes ölési feladatáról ismertek.

MTI Tech

Újraprogramozható a test: könnyebb lesz a szervátültetés

Brit kutatók új módszert fedeztek fel az immunrendszer sejtjeinek újraprogramozására, hogy azok saját testük természetes részének tekintsék a beültetett szervet - idézte a megállapítást a The Daily Telegraph című brit napilap online kiadása.

Megkérdezték a YouTube-ot, mikor oldják fel Donald Trump tiltását

Megkérdezték a YouTube-ot, mikor oldják fel Donald Trump tiltását

Orbán: Nőnap virág nélkül? Na még mit nem!

Orbán: Nőnap virág nélkül? Na még mit nem!

Hogyan jöttek létre az univerzum legnehezebb anyagai?

Hogyan jöttek létre az univerzum legnehezebb anyagai?