Bűnösnek találta és hét év börtönbüntetésre ítélte a kijevi Pecserszki kerületi bíróság Julija Timosenko volt kormányfőt hivatali hatalommal való visszaélés bűne miatt - áll a Rogyion Kirejev tanácsvezető bíró által kedden felolvasott ítéletben.

A bíró a majdnem 4 órán át tartó ítélethirdetés kezdetén nem mondta ki egyértelműen, hogy bűnös-e a volt ukrán kormányfő, vagy hogy elítéli-e, az ítélethirdetést azonban azzal kezdte, hogy megállapította, Timosenko túllépte a hatáskörét.

Az ítélethirdetés ideje alatt Timosenko hívei közül körülbelül kétezren a bíróság épülete előtt várakoznak, a rohamrendőrök több mint tíz busszal érkeztek a helyszínre, és folyamatosan figyelik a szimpatizánsokat. A BBC az AFP hírügynökségre hivatkozva arról tudósított, hogy kisebb dulakodás volt ugyan, de összecsapásokra nem került sor. A tüntetők azt skandálják: "Szabadságot Julijának", "Le a banditákkal".

A KyivPost azt írja, Kirejev bíró közölte, Timosenko tevékenysége végül ahhoz vezetett, hogy a Naftogaz állami energiavállalat 1,5 milliárd hrivnyát, vagyis több, mint 40 milliárd forintnak megfelelő összeget vesztett az üzleten. A bíró kijelentette, Timosenko miniszterelnökként arra használta fel hatáskörét, hogy bűncselekményeket hajtson végre, és olyan dolgokat tett meg, amelyeknek komoly következményei voltak, az ítélet szerint az okozott pénzbeli kárt is meg kell térítenie amellett, hogy hétéves börtönbüntetést kapott.

Újságírókat nem engedtek be a bíróság épületébe, nekik is az utcán kellett várakozniuk. A lap úgy tudja, Timosenko, mielőtt bement volna az épületbe reggel, azt kiáltotta: "Dicsőséget Ukrajnának", majd bent a tárgyalóteremben mielőtt a bíró megkezdte volna az ítélethirdetést azt mondta, tudja, hogy az ítéletet nem Kirejev bíró, hanem Janukovics elnök hozta meg.

Az ítélethirdetés egyik szünetében a volt kormányfő újságíróknak azt mondta, az emberi jogokkal foglalkozó Helsinki Bizottság is megállapította, az ellene folyó per politikailag motivált, majd a mai Ukrajnát az 1937-es, sztálinista Szovjetunióhoz hasonlította.

A június 24-én kezdődött perben az ügyészség hét év börtönbüntetés kiszabását kérte az augusztus 5-e óta előzetes letartóztatásban lévő Timosenkóra. A védelem a felmentését kérte, arra hivatkozva, hogy a per politikai indíttatású, és nem történt bűncselekmény.

Az ellenzéki vezetőnek hivatali visszaélés vádjával azért kellett bíróság elé állnia, mert 2009-ben miniszterelnökként olyan orosz-ukrán gázszállítási szerződéseket írt alá, amelyek a vád szerint Ukrajna számára előnytelenek voltak. A vád szerint ugyanis Timosenko akkor lépte túl a hatáskörét, amikor arra kényszerítette az állami energiacéget, a Naftogazt, hogy aláírja a szerződést Oroszországgal, ezzel pedig álítólag 200 millió dolláros kárt okozott. A főügyészség más korrupciós ügyekkel is meggyanúsította a volt kormányfőt, például az üvegházhatású gázkibocsátási kvóták értékesítéséért kapott pénz nem rendeltetésszerű felhasználásával.

Timosenko elítélése miatt súlyosan megromolhatnak az Ukrajna és az Európai Unió közötti kapcsolatok. Az unió "súlyos ügynek" tartja ugyanis a pert, amely rányomhatja a bélyegét a társulási szerződésről Kijevvel jelenleg is folyó tárgyalásokra. Herman Van Rompuy, az EU elnöke szeptember végén az EU varsói partnerségi csúcstalálkozóján közölte, hogy a kérdést többször is megvitatták Viktor Janukovics ukrán elnökkel.

Az Ukrajnával társulási szerződés aláírására készülő Európai Unió bírálta az eljárást, és figyelmeztetett, hogy az ellenzéki vezető elítélésének hátrányos következményei lesznek Kijev és Brüsszel kapcsolataira. Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn mindazonáltal jelezte: az Ukrajnával való közeledésről szóló tárgyalások folytatódnak, bármilyen legyen is az ítélet, még ha az unió nem túl derűlátó is "az ügyet illetően, amely az igazságszolgáltatás szelektív alkalmazására hasonlít".

Timosenko a nyugatbarát Viktor Juscsenkót Viktor Janukovics ellenében elnökségre segítő 2004-es "narancsszínű forradalom" fő szervezője volt, és csak kevéssé maradt le Janukoviccsal szemben a 2010 februári elnökválasztáson.