Híváslista

Az utóbbi két évtized egyik legbefolyásosabb szereplője távozik az osztrák politika színpadáról azzal, hogy Wolfgang Schüssel volt kancellár hétfőn bejelentette, visszavonul, és képviselői mandátumáról is lemond. Az országot 2000–2007 között irányító, a parlamentben 32 éven át jelen lévő Schüssel elmondása szerint azt a vizsgálatot akarja segíteni lépésével, ami a Telekom Austria távközlési cégtől származó vesztegetési pénzek útját követve egykori jobboldali koalíciója több vezető személyiségét is korrupció gyanújába keverte. A bécsi államügyészség egyelőre még nem nyilatkozott, hogy az ártatlanságát hangoztató volt néppárti (ÖVP) vezért beidézi-e bűnügyben tanúnak, ám ha az ellenzék rákényszeríti az ÖVP és a szociáldemokraták (SPÖ) alkotta koalíciót az egyre terebélyesedő botrány miatt parlamenti vizsgálóbizottság megalakítására, akkor kötelezhetik ott a megjelenésre. Úgy hírlik, az ÖVP jelenlegi első embere, Michael Spindelegger alkancellár-külügyminiszter bírta rá a lemondásra, hogy elterelje pártjáról a figyelmet.

A lavinát okozó hógolyót egy 2004. februári árfolyam-manipuláció indította útjára, melyet az államügyészség csak az idén nyáron kezdett vizsgálni. Egy kis bécsi brókerház, az Euro Invest Bank AG közbeiktatásával kötött tranzakcióval a kereskedés zárása előtt röviddel a 28,42 százalékban az állam tulajdonában lévő Telekom Austria részvényei váratlanul nagyot erősödtek. A jól időzített üzlettel beállított kurzus pedig 10 millió eurós prémiumra tette jogosulttá a meghatározó osztrák telefontársaság csaknem száz vezetőjét. A tranzakciót a később a cég pénzügyi igazgatójává vált Gernot Schieszler bonyolította le, akinél a házkutatás során vaskos naplót találtak, amelyben éveken keresztül feljegyezte a Telekom Austria vesztegetéssel és pártfinanszírozással kapcsolatos sötét ügyeit. A volt igazgató gyorsan vádalkut kötött azzal az idén januárban életbe lépett törvény nyújtotta lehetőséggel élve, amely a korrupciós ügyekben koronatanúnak jelentkezőket nem küldi börtönbe, hanem megelégszik a pénzbüntetéssel.

Azóta hullanak a politikusfejek. Az ügyészség két szálon nyomoz, Schieszler feljegyzései és információi mellett a magyarországi ügyek egyengetésével is hírbe hozott (HVG, 2011. május 28.) pr-szakember és lobbista, Peter Hochegger könyvelését is vizsgálják. Abban ugyanis 25 millió eurós bevétel rejlik a Telekom Austriától, s médiaszolgáltatásai után csak 16 millióval tud elszámolni. A feltételezések alapján politikusok rajta keresztül kaptak kenőpénzeket. Hochegger érintett a BUWOG lakásszövetkezet privatizációját vizsgáló nyomozásban is, melyben hűtlen kezeléssel gyanúsítják Schüssel volt pénzügyminiszterét, Karl-Heinz Grassert.

A hírek szerint 72 ezer euró ütötte az infrastrukturális ügyek miniszteri posztját mindössze egy évig betöltő szélsőjobboldali szabadságpárti (FPÖ) Mathias Reichholdnak a markát, utódját, Hubert Gorbachot 264 ezer euróval jutalmazta a Telekom Austria. A pártjából, a koalícióban az FPÖ-t váltó, abból kiszakadt Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) alakulatból most kizárt Gorbach az alternatív telefonszolgáltatókra hátrányos szabályokat vitt át a törvényhozáson, tízmillió eurós haszonhoz juttatva megbízóját. A nyomozás szerint magának a BZÖ-nek is jutott 600 ezer euró, és 20 ezer euró szponzori támogatást kapott a Telekom Austriától Wilhelm Molterer volt alkancellár és pénzügyminiszter szülőfalujának focicsapata.

Belekeveredett a botrányba Ernst Strasser is, aki korábban lemondott európai parlamenti mandátumáról, és az ÖVP is kizárta, miután egy brit lap provokációjának beugorva pénzért fiktív megbízójának kedvező módosítási javaslat benyújtását vállalta. Most a belügyminisztersége alatt a katonaság, a rendőrség és a tűzoltóság egységes biztonsági kommunikációs beszerzésére kötött 2004-es szerződést vizsgálják. A tendert egy évvel korábban a német Siemens vezette csoport nyerte, ám Strasser az eredményt műszaki hiányosságokra hivatkozva utólag szemrebbenés nélkül megsemmisítette, és a Telekom Austria vezette konzorciumot – amelynek a francia Alcatel és az amerikai Motorola volt még a tagja – hozta helyzetbe.

Strasser szívét a nyomozás szerint a Magyarországon is kétes hírnévre szert tett Alfons Mensdorff-Poully lágyította meg, aki utóbb állítólag 3,7 millió eurót kapott az üzlet megszerzéséért, ebből 1,1 milliót a Telekom Austriától. Az osztrák sajtó értesülései szerint a burgenlandi gróf azon cégeken – például az M.P.A. Budapesten és a Valurexen – keresztül jutott a pénzhez, amelyek neve korábban felmerült a Gripen vadászgépek Magyarországon is elhíresült beszerzése kapcsán. Emiatt Nagy-Britanniában vádat emeltek ellene, ami alól a Gripen-eladásokban érdekelt brit BAe Systems által tavaly kötött – vesztegetést nem, csak könyvelési hiányosságokat elismerő – vádalku őt is mentesítette.

FÖLDVÁRI ZSUZSA / BÉCS