Hszi, aki első, 1985-ös látogatása után nosztalgikus örömmel tért vissza Iowába, a csütörtökön megtartott amerikai-kínai mezőgazdasági szimpóziumon kijelentette, hogy az agrárium területén "a két ország érdekei konvergálnak", és hogy Pekingnek és Washingtonnak együtt kellene működnie a világ éhezőinek ellátásában.

A kínai alelnök hangoztatta, hogy hazája számára kulcsfontosságú az élelmiszer-biztonság és 1,3 milliárd ember élelmezésének biztosítása. Mint mondta, Kínának kielégítő tartalékai vannak a legfontosabb gabonákból és olajokból, de szüksége van az amerikai szójára, más élelmiszerekre és takarmányokra.

Az alelnököt elkísérő kínai üzleti küldöttség tagjai több mint 6 milliárd dollár értékű, 12 millió tonnás szójavásárlásról tettek bejelentést. A szerződések egy részét csütörtökön Iowában kötötték meg, de további aláírások várhatók Hszi pénteki, Los Angeles-i látogatásán is. Kína a világ szójakereskedelmének 60 százalékát vásárolja fel, Iowa állam kínai agrárkivitele pedig 2000 és 2010 között a 12-szeresére növekedett. 

Miközben Hszi amerikai vizitje még javában tart, Mitt Romney republikánus elnökjelölt-aspiráns a The Wall Street Journalben csütörtökön azzal vádolta meg Barack Obamát, hogy miközben a kínai alelnök fehér házi fogadtatása csupa "pompa volt meg szertartás", az amerikai elnök Kína-politikája "pontosan ez ellenkező irányba" tart, mint amerre kellene. Romney szerint Obama elnöksége elején "könyörgött" Pekingnek, hogy az vásároljon több amerikai államadósságot. Az elnökjelölt-aspiráns hangsúlyozta: nem kellene hagyni, hogy az "amerikai évszázad" lezáruljon és azt egy kínai kövesse.

Az Obama-kampánystáb erre azzal lőtt vissza, hogy Romney két vasat tart egy tűzben, s hogy a volt massachusettsi kormányzó kínai befektetéseit - pusztán politikai megfontolásból - tavaly augusztusban, 1,5 millió dollárért adta el. Az elnök csapata következetlenséggel vádolta Romneyt, aki cikkében ugyan bírálta a kormánynak a kereskedelempolitikában mutatott "puhaságát", de egyben kifogásolta azt is, hogy Obama fellépett a kínai gumidömpinggel szemben.

Az amerikai Kína-szakértők szerint egyébként a kampány idején szokásos csatározások ellenére az amerikai elnökök Pekinggel szemben folytatott politikáját a folyamatosság jellemzi azóta, hogy Richard Nixon négy évtizeddel ezelőtt megtörte a jeget a két ország között, és történelmi látogatást tett Pekingben. Az, hogy az Egyesült Államokban a választási évben kemény hangon szólnak Kínáról, részben az is magyarázza, hogy az ABC News és a The Washington Post legfrissebb felmérése szerint az amerikaiak 52 százaléka kedvezőtlenül vélekedik az ázsiai országról, s csak a 37 százalékuk van jó véleménnyel róla.