Osztrák reakció

Nem hangsúlyozta túl, de nyilatkozataiban az osztrák kormány mégis elsősorban a magyar – és részben az olasz – gazdasági problémákkal hozta összefüggésbe azt, hogy Ausztriát megfosztotta a tripla A minősítéstől az amerikai Standard & Poor's (S&P) ügynökség. A bázeli székhelyű Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) úgy számolja, hogy egy esetleges magyar államcsőd külföldön leginkább a követelések 40 százalékával rendelkező Ausztriát sújtaná, amelynek banki hitelkihelyezése Magyarországon megközelíti a 32 milliárd eurót. Az S&P attól tart, hogy baj esetén Bécsnek nem lenne elég pénze ahhoz, hogy bankjait a kelet-európai leányintézetekkel együtt meg tudja menteni.

Az osztrák jegybank és a pénzügyi felügyelet hétfőn egyeztetést is tartott, és úgy döntöttek, hogy februártól az osztrák bankok 100 egységnyi betétre legfeljebb 110 egységnyi hitelt folyósíthatnak Kelet- és Dél-Európában (Magyarország esetében a tavalyi harmadik negyedév végén 132 százalék volt az arány). Különösen szigorúan kívánják venni a hitelféket az Erste Bank, a Raiffeisen, az olasz UniCredit-csoporthoz tartozó Bank Austria, a Volksbank megmaradt térségbeli érdekeltségei és a Hypo Alpe Adria esetében, e pénzintézetek együttes kinnlevősége a régióban 224 milliárd euró.

Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy Bécsnek a saját költségvetése konszolidálását is komolyabban kellene vennie. Az államadósság a GDP 73,9 százaléka, a költségvetést pedig – átlagosan évi 2 milliárd eurós megtakarítással – 2016–2017-re tervezik egyensúlyba hozni. FÖLDVÁRI ZSUZSA / BÉCS