A miniszterelnök az előző este tartott kötetlen állam- és kormányfői EU-találkozó tapasztalatairól számolt be a magyar sajtónak. 

Elmondta, az említett európai keret alapján "kiderül, hogy Magyarországon nincsen semmilyen olyan jogi megoldás a gazdaságban és az alkotmányos rendszerben, amely ne lenne ismert valamelyik másik tagállamban".

Megismételte viszont, hogy méltánytalannak tartja azt a döntést, amely kilátásba helyezte a Magyarországnak járó uniós támogatások részleges felfüggesztését, hiszen Magyarország - immár az Európai Bizottság által is visszaigazoltan - immár három éven át várhatóan folyamatosan teljesíti azokat a pénzügyi kritériumokat, amelyeket 2004 óta előzőleg még egyszer sem tudott teljesíteni.

Ezzel kapcsolatban jelezte, hogy a legjobb reményekkel tekint a következő hetekben a Magyarország elleni deficiteljárással kapcsolatban esedékes uniós döntések és találkozók elé. Az Európai Bizottság jövő héten adja ki értékelését a tagállamok stabilitási és konvergenciaprogramjáról, a pénzügyminiszterek tanácsa pedig júniusban dönt arról, hogy visszavonja-e a kohéziós támogatások felfüggesztéséről szóló határozatot.

Mások is figyelik a magyar tranzakciós adót 

A miniszterelnök szerint a magyar emberek rendkívül sokat dolgoztak azért, hogy az uniós elismerés létrejöjjön. Mint mondta, szerdai felszólalásában is hangsúlyozta a lakosság által vállalt áldozatot, és egyértelműen értésre adta, a kormány támogatja a gazdasági növekedés ösztönzését, de csak olyan növekedési politikát fogad el, amely garantáltan nem vezet újabb eladósodáshoz. 

Beszélt Orbán Viktor arról is, hogy jó néhány olyan kormányzati eszköz, amelyet Magyarország vezetett be először, és támadták is érte, ma már elfogadott európai eszközzé vált. Most például osztatlan figyelmet váltott ki a tranzakciós adóra vonatkozó új magyar szabályozás. 

Szerinte olyan gazdaságpolitikai eszközről van szó, amely lehetőséget ad arra, hogy a munkát terhelő adókat és járulékokat ki lehessen váltani a forgalomhoz és fogyasztáshoz kapcsolódó, új adórendszerrel. Egy ilyen rendszer sikeres kiépítése akár történelmi lépésnek is minősülhetne - tette hozzá. 

Az EU-tagországok Orbán szerint jelenleg két csoportba sorolhatók aszerint, hogy csak versenyképességi problémáik vannak, vagy emellett magas államadóssággal is küzdenek. Magyarország azon 3-4 tagállam szűk körébe tartozik, amelyek képesek arra, hogy idén és jövőre egyszerre csökkentsék az adósságot és növeljék a versenyképességet - mutatott rá.

A görög választások "beszakították az ajtót"

A kormányfő szerint a közelmúltbeli görögországi választások eredményei arra utalnak, hogy a nemzetközi gazdasági válság megrengette a demokratikus európai intézményrendszert is. a miniszterelnök elmondta: a görög voksolás eredménye "a Rubicon átlépésének veszélyét hozta magával".

Orbán válságmegelőző konzultációnak nevezte a találkozót, és leszögezte, hogy azon döntések nem születtek, a határozatokat a június végi csúcsértekezleten hozzák majd meg. Szerinte általános megítélés volt, hogy "egészen jól mentek a dolgok, amíg a görög választások be nem szakították az ajtót".

Több hónapos munka eredményeképpen a miniszterelnökök működésbe hozták azt a gépezetet, amely garantálja az összes EU-tagország polgárai számára, hogy fegyelmezett, kiszámítható és tervezhető gazdálkodás történik a jövőben. A gépezet elemei között említette a tavalyi magyar EU-elnökség idején bevezetett, úgynevezett európai szemeszter keretében megerősített gazdaságpolitikai koordinációt, továbbá a költségvetési fegyelem és tervezés javításával járó, fokozott együttműködést.

Azt mondta, a tagállamok egy irányba mutató szerkezeti átalakításokat vállaltak, és minden országban megkezdték azoknak az intézkedéseknek a végigvitelét, amelyektől remélhető, hogy újabb pénzügyi válságok nem fogják megrázni az EU tagországait. Görögországról is úgy tűnt, hogy olyan állapotban lehet tartani, amelyben - bár adósságelengedés mellett, de - képes lehet teljesíteni nemzetközi kötelezettségeit - fejtette ki a miniszterelnök.

A választás után azonban az a félelem költözött be az EU-ról gondolkodók fejébe, hogy egy euróövezeti országban anarchia, kormányozhatatlanság alakulhat ki, és csak a legrosszabb forgatókönyvek bontakozhatnak ki - tette hozzá. 

A kormánynak van B-terve a görög kilépésre

A miniszterelnök szerint a szerda esti munkavacsorán mindenki segítőkész és baráti hangon beszélt Görögországról, arra is törekedve, hogy az új voksolásra készülő választópolgárokhoz hiteles módon eljuttassák azt a gondolatot, hogy bár az ország sorsáról ők döntenek, "Európa csak akkor tud partner lenni Görögország talpra állításában, ha bizonyos, az EU által kínált megállapodásokat és ... korábban már kitárgyalt megállapodásokat nem forgatják fel fenekestül".

Szerinte csak olyan hozzászólás hangzott el, amely szerint Görögországnak maradnia kell az euróövezetben. Hozzátették azonban, hogy ehhez a görög népre is szükség van. A miniszterelnök kiemelte: a legfontosabb most a kommunizmus összeomlása után teljessé vált európai demokratikus intézményrendszer fenntartása és stabilizálása. 

Egy kérdésre válaszolva Orbán azt is elmondta, a magyar kormánynak van elképzelése arra az esetre, ha az euróövezetben sikerül konszolidálni a ma zavarosnak tűnő helyzetet, de arra nézve is, mit kell csinálni, ha Görögország eurózónából való kilépésének - fogalmazása szerint rendkívül súlyos következményekkel járó, negatív - fejleménye bekövetkezne.

"A kormánynak van B-terve" - mondta a miniszterelnök. Van elképzelésük egyebek között arról, hogy az esetleg elakadó nemzetközi állampapír-piaci helyzetben is hogyan kell finanszírozni az országot, hogyan és mely pontokon kell hozzányúlni a költségvetéshez, hogyan kell a szokásosokon túl extra növekedést gerjesztő "motorokat" mozgásba hozni. Megismételte ugyanakkor, hogy ezzel együtt az uniós vezetők "mindannyian azon imádkoznak, hogy az A-terv valósuljon meg".