A szerb politikust a - keserű diplomáciai viaskodás és fenyegetésekre vonatkozó vádak által megelőzött - voksoláson 99-85 arányban szavazták meg Dalius Cekoulis litván ENSZ-nagykövettel szemben. A 193 államot tömörítő szervezet számos tagja nem vett részt az ülésen, egy ország pedig tartózkodott.

1991 óta először fordult elő, hogy két jelölt indult a Közgyűlés kifejezetten ceremoniális jellegű elnöki posztjáért. A tisztségre a szervezet öt regionális csoportja éves váltásokban jelölhet diplomatát, erre általában konszenzussal kerül sor. Idén azonban a soros kelet-európai csoport nem jutott megállapodásra.

Cekuolis korábban azzal vádolta meg Oroszországot, hogy az Jeremic támogatásával meg akarja büntetni Litvániát a II. világháborúról kialakított álláspontja miatt. Cekoulis 2010 májusában, a világháború végének 65. évfordulójáról megemlékező közgyűlési ülésen azt mondta: "Nemzetünk számára a háború vége nem hozott szabadságot, hanem Litvánia újabb megszállásához és annexiójához vezetett a Szovjetunió részéről. Országom egy újabb totalitárius rezsim alárendeltje lett, a szovjet kommunizmusé".

Oroszország ENSZ-követsége nem titkolta, hogy a felszólalás felbosszantotta Moszkvát, de azt vehemensen tagadta, hogy ők állnának a szerb külügyminiszter indulása mögött. Nyugati diplomaták ezzel szemben azt állították, hogy Oroszország aktívan kampányolt Jeremic mellett, a litván jelölt ellenében.

Jeremic szeptemberben, 12 hónapra veszi át a posztot. Nyilatkozata szerint megválasztása ajándék a szerb nép felé, amiért az a Jugoszlávia felbomlását kísérő délszláv háborúk után "békejobbot nyújtott és barátságot ajánlott" szomszédainak és a világ többi államának.