A kortárs Amerika egyik legfontosabb, világszerte ismert írója a Pulitzer-díjas Philip Roth, aki az irodalmi Nobel-díj idei esélyese is volt. Az ötvenes évek vége óta megjelenő regényeiben gyakran foglalkozik az önmegvetéssel, az identitás problémáival, például a „passing” kérdéskörével. A „passing” fogalma egykor meghatározó volt a feketék életében. Azt jelentette: átlépni, átállni a másik oldalra. A véletlenül halványabb bőrszínnel született fekete amerikaiak egyszerűen elhagyták, megtagadták etnikai csoportjukat, és beolvadtak a fehér társadalomba.

Roth Szégyenfolt című, 2000-es regényének főszereplője, Coleman Silk bölcsészprofesszor. Silkről senki nem sejti, hogy „átlépett”, megtagadta fekete gyökereit, hogy egyenlő esélyekkel élhessen. A történet szerint Coleman Silk a tanév elején két fel nem bukkant diák ügyében érdeklődik tanítványaitól. A tanár azt kérdezi, hogy a két sosem látott diák valódi, vagy csak „fantom”. Csakhogy az általa „fantom” értelemben használt „spook” egyben a feketékre régebben használt faji szitokszó is. Silkre rásütik, hogy rasszista, és így ő, a valójában fekete értelmiségi, elbúcsúzhat akadémiai karrierjétől.

A Szégyenfolt bestseller lett, három évvel később mozikba került a filmadaptációja is, Anthony Hopkins és Nicole Kidman főszereplésével. A könyvről és a könyv által felvetett problémákról számos kritikus cikkezett. A Szégyenfolt Wikipédia-oldala ezekből az írásokból válogatott. Az egyik külső linkre hivatkozva azt írta, hogy Coleman Silk karakterét „állítólag” Anatole Broyard közismert New York-i irodalmár ihlette. Ez az állítás arra engedett következtetni, hogy Philip Roth, a szerző, valahol lenyilatkozta volna, hogy írás közben Anatole Broyard lebegett a szeme előtt, és központi szereplőjét őrá építette.

Philip Roth kitüntetése Barack Obamától. A Wikipédiát nem hatotta meg.

AP / Pablo Martinez Monsivais

A szerző nem szerző

Philip Roth szerint semmi ilyesmi nemtörtént. Csakhogy ezt az álláspontját a Wikipédiával szemben nem tudta érvényesíteni. Szeptember 7-én Roth nyílt levélben fordult a közösségi enciklopédiához. Elmondása szerint korábban már megkereste a Wikipédia szerkesztőit, hogy javítsák ezt a megalapozatlan állítást, hiszen ki más tudná jobban, kire alapozta írás közben a szereplőjét, mint ő maga. A szerkesztők azonban azt válaszolták, hogy bár kétségtelenül ő rendelkezik a legnagyobb autoritással a saját művét illetően – de másodlagos forrás híján nem tudják elvégezni a kért javítást.

Levelében Roth igen terjengősen bizonygatja, ki ihlette regényének főszereplőjét. Melvin Tumin szociológiaprofesszor volt a Princeton Egyetemen és Roth jó ismerőse. A jogvédőként és a fajelmélet akadémiai szakértőjeként elismert Tuminnel történt meg az a szerencsétlen eset, hogy fantomként értve a spook kifejezést használta két hiányzóra diákjai előtt. Ráadásul a zsidó származású Tumint emellett megvádolták, hogy valójában „átlépett” fekete.

A Wikipédia huszárvágással oldotta meg a problémát. Az egész incidenst leírták a regény wiki-oldalának „Kritikai értelmezés” fejezetében, leírva, hogy kik és miért állították, hogy Anatole Broyardról mintázta szerzőjét Roth, és ezzel szemben mit állít maga a szerző. Ennek forrásául Roth nyílt levelét használták. Vagyis Roth saját szavait írott forrássá konvertálva immár elfogadható volt a Wikipédia számára.

Anatole Broyard lánya szintén megszólalt az ügyben. A Wikipédia szerkesztői ezt is beleírták a bejegyzésbe. Bliss Broyard levelében kifejtette, hogy Rothnak joga van az utolsó szó jogához abban a kérdésben, hogy saját művét kiről mintázta, de nem kellene beleszólnia abba, a művét hogyan értelmezik.

Hemingway is pórul járt

A Wikipédia létezése óta rendszeresen felmerülnek vele kapcsolatos adat, forrás és jogvédelmi problémák. Philip Roth pedig nem az első ismert személy, akinek meggyűlik a baja a közösségi enikliopédiával, vagy annak szerkesztőivel. Maïwenn Le Besco ismert francia színész-rendezőnő, Luc Besson egykori felesége többször panaszkodott már, hogy a saját édesanyja szerkesztgeti át a róla szóló Wikipedia-oldalt.

Vannak olyan hírességek, akik viszont saját maguk szerkesztik Wikipédia-oldalukat. Ezzel azonban Anthony Benis világhírű pszichológia professzor járt pórul, akinek bejegyzését akkor törölték, amikor felfedezték, hogy azt valószínűleg saját maga szerkesztette. Benis saját, hárompólusos személyiségelméletről szóló könyvének próbált oldalt készíteni, de ez a Wikipédia szerint az akadémiai hivatkozás-követelményeknek sem felelt meg, ezért azt gondolták, hogy átverés. Az Ars Technika tudományos szaklap kissé megbotránkozva fejtegeti, hogy 16 éves rapperek hosszú életrajzai maradnak fent az oldalon, ezt pedig, csalásnak vélve, egyszerűen leszedték.

Stephen Colbert Michelle Obama first ladyvel. A Wikipédiát nem tudta megnevettetni.

AP / Kristopher Long

Ernest Hemingway se járt túl jól. Halál délután c. bikaviadalokról szóló művéről egykor azt állította a Wikipédia bejegyzése, hogy valójában spanyol prostituáltakról szól.  Hemingway azonban már nem tudott nyílt levelet sem írni saját szerzeményének védelmében, hiszen pontosan negyven évvel a Wikipedia 2001-es elindítása előtt meghalt.

A népszerű amerikai komikus, a közéleti témákban markánsan állást foglaló Stephen Colbert kreatívabban ment neki a közösségi enciklopédiának. Megengedte rajongóinak, hogy tetszőlegesen szétszerkesszék az oldalát. A végeredmény elég szívderítőre sikerült – amíg Colbert-t ki nem tiltották a közösségi oldalról.