Ahelyett, hogy végre belekezdenének egy őszinte és valódi béketárgyalásba, hátat fordítanak a palesztinoknak és az egész világnak – így kommentálta a Haaretz azt a hírt, miszerint Izrael újabb 3000 lakást építene Kelet-Jeruzsálemben, illetve ciszjordániai telepeken. A jobboldal szerint már Jichak Rabin egykori miniszterelnök is „erről álmodott”.

Egy nappal az után, hogy az ENSZ Közgyűlése múlt csütörtökön „nem tag megfigyelő állammá" minősítette Palesztinát, egy magas rangú izraeli vezető közölte: a zsidó állam rövidesen engedélyezi, hogy 3000 új lakást építsenek fel Kelet-Jeruzsálemben, illetve ciszjordániai telepeken.

Bár a telepbővítésre már korábban is számítani lehetett, az E1 néven ismert terület beépítési szándéka még a szakértőknek is meglepetést okozott. A palesztinok egyebek mellett azért ellenzik a bővítést, mert az új lakások kettévágnák az Izrael által 1967-ben elfoglalt Ciszjordániát, és megakadályoznák, hogy a palesztin állam területe összefüggő legyen.

Kelet-Jeruzsálemben és Ciszjordániában mintegy félmillió izraeli telepes él, döntő többségük Kelet-Jeruzsálem zsidó lakónegyedeiben és a nagyobb települési tömbökben. Az utolsó palesztin-izraeli béketárgyalások hivatalosan 2010-ben szakadtak meg, a palesztin fél a tárgyalások újrafelvételéhez azóta is a telepbővítés befagyasztását követeli.

Világszerte tiltakoznak

Mark Toner, az amerikai külügyminisztérium szóvivője a döntésről úgy fogalmazott: az Egyesült Államok ellenez minden egyoldalú lépést, beleértve a ciszjordániai telepbővítést és a kelet-jeruzsálemi építkezést, mert ezek megnehezítik a közvetlen kétoldalú tárgyalások újrafelvételére irányuló erőfeszítéseket és veszélyeztetik a tárgyalások kimenetelét.

Ciszjordániai területen épülő izraeli telep

AFP / Menahem Kahana

Nagy-Britannia, Franciaország, Svédország és Dánia szintén berendelte izraeli nagyköveteit azért, hogy így tiltakozzon a Ciszjordániába és Kelet-Jeruzsálembe tervezett újabb 3000 lakás és a Jeruzsálemet Maale Adumimmal összekötő építkezés terve ellen.

Közben a palesztin vezetés az izraeli telepbővítést elítélő, kötelező érvényű BT-határozat elfogadását sürgeti az ENSZ-nél. A palesztin vezetők kedd esti rámalláhi tanácskozása után ismertetett közlemény szerint Izraelnek „véget kell vetnie a romboló hatású telepépítésnek és a telepesítés minden formájának".

Hálaként egy hatalmas pofon

Az izraeli sajtó erősen megosztott a kérdésben. A Haaretz szerkesztői rovatában megjelent írás szerint például a döntés egyetlen pozitív hozadéka az volt, hogy a kormány végre elismerte: az újabb telepek létesítését egyértelműen büntetésként szánják a palesztinok számára. „Ez egy különösen súlyos és veszélyes lépés. Ahelyett, hogy Izrael végre elfogadná, hogy az országok többségének elege van a megszállásból, és szeretnének egy független palesztin államot, inkább tovább mélyíti elszigeteltségét a nemzetközi színtéren (…) Ahelyett, hogy végre belekezdenének egy őszinte és valódi béketárgyalásba, hátat fordítanak a palesztinoknak és az egész világnak” – hangsúlyozták.

A Haaretz szerint mára nyilvánvalóvá vált, hogy Benjámin Netanjahu 2009-es Bar-Ilan Egyetemen elhangzott beszéde a független palesztin állam támogatásáról csupán színjáték volt. Nem beszélve arról az Egyesült Államoknak tett korábbi ígéretről, miszerint nem építenek újabb telepeket az E1 néven ismert területen. „Amerika volt Izrael utolsó támogatója az ENSZ-ben, amit a zsidó állam egy hatalmas pofonnal hálált meg” – fogalmazott a lap.

Ünneplő palesztinok az ENSZ-döntés után.

AFP / Ahmad Gharabli

Rámutattak, szerintük „a világ – beleértve az Egyesült Államokat – nem engedheti meg magának, hogy ez a lépés visszhang nélkül maradjon. Ráadásul a kormány döntése azoknak is adhat egy lökést, akik az izraeli telepesek kérdését a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) elé akarják vinni. Ez egy büntetés lesz a palesztinok büntetéséért cserébe, amire emlékezni fog a világ, amikor Izrael az irániak ellen kér majd segítséget” – írták.

Illeszkedik a tradíciókhoz

A konzervatív Jerusalem Post ugyanakkor épp az ellenkezőjét állítja, amikor szintén egy szerkesztői vélemény apropóján azt írja: „bár sokaknak úgy tűnhet, az E1-re tervezett telepek nem akadályozzák meg feltétlenül egy jövőbeni palesztin állam létrejöttét”. Noha „taktikai szempontból” a kormány reakciója hibás volt, a születési rátákat figyelembe véve valós igény mutatkozik a lakásokra. „A legtöbb nyugati országgal szemben Izrael népessége folyamatosan növekszik” – magyarázza az írás.

„Az E1 ellenőrzése nélkül a palesztinok elvágnák az utat a 40 ezer fős (nagyrészt zsidók által lakott) Maale Adumim és Jeruzsálem között. Ráadásul nehéz lenne a közlekedés a főváros és Jerikó között is” – írta a Jerusalem Post, majd leszögezte: bár a döntés időzítése nem volt tökéletes, az E1-re tervezett lakások építése egy több évtizedes gondolatmenet folytatása csupán.

A Jerusalem Post emlékeztetett, korábban tekintet nélkül arra, hogy jobb- vagy baloldali kormány volt hatalmon, mindenki támogatta az E1-re tervezett építkezéseket – még egy független palesztin állam létrejötte esetén is. A cikk felidézi Jichak Rabin 1994-es „egyesült Jeruzsálem” gondolatát, amely szintén magában foglalta a kérdéses területet. Az ötletet 1996-ban pedig miniszterelnökként még Simon Peresz is támogatta – mutatott rá az írás, mely szerint Benjámin Netanjahu vasárnapi kijelentése „illeszkedik Izrael politikai tradícióihoz”.

A háború és béke kérdése

Az ismert izraeli publicista, Zvi Bar'el szerint nincs min meglepődni: ami „működött” a briteknek Indiában, a franciáknak Algériában vagy az olaszoknak Líbiában, ugyanazt teszi most Izrael is a palesztinokkal. „Nekünk még 87 év kell ahhoz, hogy ugyanott tartsunk, mint a franciák Algériában” – jegyzi meg ironikusan Bar’el.

A szintén a Haaretzben publikáló Nehemia Shtrasler terjedelmes írásában rámutatott, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek „kezére játszott” az ENSZ-döntés, hiszen a kormányfő ezzel ismét a kampány középpontjába állíthatja a háború és béke kérdését, a szociális és gazdasági problémák helyett.

„Aki azt hiszi, hogy a miniszterelnök mérges volt Mahmúd Abbász palesztin elnökre, az nem ismeri még elég jól a kormányfőt. Benjámin Netanjahu nagyon is hálás Abbásznak. Végre nem kell foglalkoznia a szociális és gazdasági kérdésekkel” – fogalmazott Shtrasler.