Egy lépés előre, kettő hátra

Tyihlash, Siurte és Beregovo: néhány napja ezek a településnevek fogadják a Magyarország felől Kárpátaljára érkező autósokat. Téglásnak, Szürtének és Beregszásznak azért kellett eltűnnie, mert az ukrán hatóságok – legalábbis a hivatalos magyarázat szerint – meg akarták könnyíteni a Lengyelország és Ukrajna által közösen rendezett labdarúgó-Európa-bajnokság mérkőzéseire autóval érkező külföldi szurkolók tájékozódását. „Kisstílű és szánalmas lépés, újabb bizonyíték arra, hogy az ukrajnai a leginkább magyarellenes rezsim a térségben” – értékelte a HVG-nek a táblacserét Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének (KMKSZ) elnöke. A magyarok jelenlétére emlékeztető, a független Ukrajna létrejöttének időszakában, két évtizeddel ezelőtt kihelyezett névtáblák eltávolítására az utóbbi évben már több kampányt is szerveztek. A KMKSZ-elnök szerint semmi esély arra, hogy a kijevi focidöntő, majd a külföldi vendégek távozása után az ukrán útkezelő magától visszahelyezze az eredeti feliratokat.

Nem ez az egyetlen sérelem, amely az utóbbi hónapokban a 150 ezres magyar közösséget érte. Kijevben a közelmúltban úgy döntöttek, átszabják az egyéni választókörzetek határait. Bár a döntés hátterében kárpátaljai magyar források szerint nem a magyarellenesség, hanem a helyi ukrán politikai elit növekvő megosztottsága áll, a végeredmény lesújtó: megszűnt az egyetlen magyar többségű, beregszászi központú körzet. A magyarok aránya pedig az újonnan megrajzolt határok között sehol sem éri el az egyharmadot. Ez pedig azt jelenti, hogy mivel a magyar nemzeti közösség létszáma nem elég nagy ahhoz, hogy átlépve az ötszázalékos parlamenti küszöböt, listán mandátumot szerezzen a kijevi parlamentben, és egyéniben is minimálisra csökkent a bejutás esélye, képviselő nélkül maradhat a 450 fős egykamarás parlamentben. A döntés ellen többen is tiltakoztak – köztük a magyar kormány –, de Kijevnek nem áll szándékában az intézkedés visszavonása.

Közben Kárpátalján is erősödik a magát nacionalista szervezetként meghatározó, Szvoboda nevű párt, amely arra számít, hogy – fennállása óta először – az őszi törvényhozási választáson listán bekerül a parlamentbe (lásd a Radikális gondolatok című írást). A mozgalom részben az általa az ukrán belügyekbe való beavatkozással vádolt budapesti kormány, illetve a KMKSZ elleni támadásokkal igyekszik ismertséget és támogatást szerezni. Ugyancsak a Szvoboda helyeslésével érik támadások a vereckei honfoglalási emlékművet. A 2008 óta álló alkotást az utóbbi egy évben négyszer rongálták meg, legutóbb mindkét oldalát kék-sárgára festették, s ráírták: „Ez itt Ukrajna – jegyezd meg, idegen!” Az ungvári belvárosban álló Petőfi-szobor sincs biztonságban: a költő-forradalmár kezében lévő kardot csak azóta nem törik le rendszeresen, hogy egy-két rendőr éjjel-nappal az életnagyságú műalkotás közelében tartózkodik.

Kárpátalja az egyébként is súlyos gazdasági helyzetben lévő Ukrajna egyik legelmaradottabb térsége, ahol az átlagosnál magasabb a munkanélküliségi arány, és az oroszok körében népszerű Kelet-Ukrajnával ellentétben nem nagyon akadnak külföldi befektetők. „A magyarok a helyi átlagnál is nehezebb helyzetben vannak. Ukrajnában sok függ a kapcsolati rendszertől, és a magyarok ebben elmaradnak az ukránok mögött, így az esélyeik is rosszabbak” – magyarázta Kovács. Romlik a magyarok társadalmi megítélése is. „A rendszerváltozás után sokáig sikknek számított magyarnak lenni, és az ukrán szülők egy része akkor is magyar iskolába adta a gyerekét, ha eleinte nem beszélte a nyelvet. Mostanában viszont inkább a magyar családokra jellemző, hogy ukrán oktatási intézménybe küldik a kisiskolásokat” – mesélte Balla D. Károly ungvári magyar író.

Csökkent viszont a nyomás az ukrán mellett a magyar állampolgárságot felvevőkre. Míg néhány hónappal ezelőtt botrány tört ki, amikor az ukrán titkosszolgálat videón örökítette meg, hogy kik kaptak állampolgárságot az ungvári magyar konzulátuson, s többeket meg is fenyegettek, manapság senki sem zaklatja őket. „Furcsa folytatása lett az ügynek: az utóbbi időben egyre több az olyan ukrán, aki leginkább gazdasági megfontolásokból felveszi a magyar állampolgárságot” – mondta Kovács. A HVG értesülései szerint magyarul nem is beszélő ukrán jelentkezők nem Kárpátalján, hanem a határhoz közel fekvő magyarországi önkormányzatok egyikében adják be kérelmüket, és többségük meg is kapja az EU-n belüli szabad utazást és munkavállalást lehetővé tevő magyar útlevelet.

NÉMETH ANDRÁS