Abu-Dzabi érdeklődik a Magyarországról Lázárék által kiengedett, rejtélyes múltú Klimt-kép iránt
Megdöbbentő részletek derülnek ki Alfred Weidinger osztrák művészettörténésznek a kép történetét felkutató tanulmányából.
A bíróság bizonyítottnak találta, hogy Ernst Strasser az Osztrák Néppárt (ÖVP) EP-képviselőjeként ígéretet tett magukat lobbistáknak kiadó újságíróknak arra, hogy pénzért módosítást terjeszt elő bizonyos európai uniós jogszabályokhoz. Az ítélet egyelőre nem jogerős.
A volt politikus, korábbi osztrák belügyminiszter ellen a The Sunday Times című brit lap egy 2011-es cikke nyomán indult nyomozás. A lap egy rejtett kamerás videóval támasztotta alá a cikkben foglaltakat. Az ügyészség bizonyítékként használta fel a felvételt, és az újságírókat is beidézte tanúként.
Strasser azzal védekezett, hogy csak látszólag ment bele az együttműködésbe. Állítása szerint arra gyanakodott, hogy titkosszolgálati provokáció áldozata, s ki akarta deríteni, hogy ki áll a háttérben. A bíró nem adott hitelt ennek az állításnak. Mint fogalmazott, ez volt "a legkalandosabb magyarázat", amelyet karrierje alatt eddig hallott.
A vád szerint Strasser évi százezer euró ellentételezésért vállalta, hogy fellép a módosítások érdekében. Az összeg kifizetése nem történt meg, de a vádhatóság érvelése szerint a büntethetőség szempontjából nincs jelentősége annak, hogy ténylegesen fogadott-e el pénzt a politikus.
A botrány nagy port vert fel Ausztriában. Az ügy nyomán kizárták az Osztrák Néppártból (ÖVP), és mandátumáról is lemondani kényszerült. Az eset egyúttal egyike volt az osztrák pártokat érintő korrupciós botrányok sorának, amelyekre válaszul a parlament szigorította az átláthatósági követelményeket és a lobbi-szabályokat.
A brit lap riportja szerint újságíróik hatvan EP-képviselőt kerestek meg hasonló ajánlattal, s a hatvanból hárman - köztük Strasser, valamint egy szlovén és egy román képviselő - vállalták kereskedelmi érdekeket szolgáló törvénymódosítások benyújtását.
