szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Milos Zeman cseh államfőjelölt pénteken kijelentette: elfogadhatatlannak tartja, hogy vetélytársa, Karel Schwarzenberg a Cseh Köztársaság elnöke legyen. A volt miniszterelnök tiltakozásuk cseh zászlót tűzött a zakójára. Schwarzenberg a cseh televízióban azt állította, hogy az emberi jogok megsértésének minősíthető mai szempontok szerint a németek második világháború utáni kitelepítése Csehszlovákiából.

A volt miniszterelnököt Schwarzenberg Edvard Benes volt csehszlovák elnökről szóló kijelentése háborította fel, amely csütörtök este hangzott el az elnökjelöltek első, közszolgálati televízióban lezajlott vitájában.

Zeman a Prima Family kereskedelmi televízió péntek esti elnökjelölti vitájában azt mondta, hogy Schwarzenberg úgy beszél, mint egy szudétanémet, s nem mint a cseh állam feje. A külügyminiszter visszautasította vetélytársa szavait.

"Eddig a pillanatig, tulajdonképpen csütörtök estig, teljes mértékben elfogadtam volna, hogy ön lesz a Cseh Köztársaság elnöke" - mondta Zeman Schwarzenbergnek. "Azonban az, aki Csehszlovákia egyik elnökét háborús bűnösnek minősíti, úgy beszél mint egy szudétanémet, s nem mint egy államfő" - indokolta kijelentését a volt kormányfő.

"Edvard Benes ma Hágában találná magát"

Schwarzenberg csütörtökön a cseh televízióban azt állította, hogy az emberi jogok megsértésének minősíthető mai szempontok szerint a németek második világháború utáni kitelepítése Csehszlovákiából.

Karel Schwarzenberg
MTI / Koszticsák Szilárd

"Mindig azt mondtam, és emellett most is kitartok, hogy azt, amit 1945-ben tettünk, ma az emberi jogok durva megsértéseként ítélnék el. Az akkori kormány - beleértve Edvard Benes államfőt is - valószínűleg Hágában találná magát" - mondta a közszolgálati televízióban a cseh diplomácia vezetője, aki Milos Zeman volt szociáldemokrata kormányfővel együtt került az elnökválasztás második fordulójába.

A politikus nyilván a hágai Nemzetközi Törvényszékre célzott, amely az utóbbi időben leginkább a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnökkel foglalkozik.

Azt a kijelentését, hogy a Benes-dekrétumok, amelyek a szudétanémetek sorsát meghatározták, a Cseh Köztársaságban már két évtizede nincsenek érvényben Schwarzenberg pénteken pontosította, miután az alapvető emberi jogok listája a cseh alkotmány része lett.

"Elismerem, hogy nem fogalmaztam pontosan. Már nem hatályosak, de ennek ellenére a cseh jogrend részét képezik" - mondta pénteken Schwarzenberg, akinek arisztokrata családja 1948-ban a kommunista fordulatkor a szomszédos Ausztriába menekült. Maga Schwarzenberg 1989-es rendszerváltás után tért vissza hazájába, majd Václav Havel egyik legközelebbi munkatársa lett.

Zéman cseh zászlóval válaszolt

"A miniszter úr tegnap Benes elnököt háborús bűnösnek minősítette, aki a hágai törvényszék elé való. Szerény tiltakozásul cseh zászlót tűztem a kabátomra" - jelentette ki Zeman a Prima Familyben.

"Ezt én sose mondtam Benes elnökről. Csak annyit mondtam, s ez igaz is, hogy hasonló tettekért ma a volt Jugoszlávia vagy Afrika tábornokait és politikusait nemzetközi törvényszék elé állítják" - védte álláspontját Schwarzenberg, aki csütörtökön hibásnak minősítette a korabeli cseh társadalom hozzáállását a csehszlovákiai szudétanémetek kérdéséhez.

Az Edvard Benes csehszlovák elnök által hozott rendeletek közül több lehetővé tette, hogy az akkori Csehszlovákia területén élő németeket és magyarokat kollektíven bűnösnek mondják ki, megfosszák őket állampolgárságuktól, kitelepítsék, földjeiket pedig elkobozzák. Mintegy hárommillió németet kitelepítettek Csehszlovákiából, míg a magyarok tervezett kitelepítését a potsdami négyhatalmi konferencia nem hagyta jóvá.

Zeman és Schwarzenberg a cseh államfőválasztás második fordulójában, január 25-én és 26-án méri össze erejét. Közülük az lesz az államfő, aki megszerzi a szavazatok egyszerű többségét.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!