„Arra a népre, amelyik túl tud lépni történelmi sérelmeken, fényes jövő vár. A törököknek és magyaroknak ez sikerült” – többek között erről beszélt Recep Tayyip Erdogan török kormányfő az ELTE BTK dísztermében tartott kedd délutáni előadásán. A politikus kedden érkezett Magyarországra, közép-európai körútja következő állomásaként. Az elmúlt napokban Erdogan Csehországban és Szlovákiában tett látogatást, előbbi útja során Petr Necas arról biztosította, hogy Csehország támogatja Törökország uniós csatlakozását. Magyarországon Erdogan Orbán Viktorral együtt kulturális együttműködési programot írt alá, török-magyar üzleti fórumon vett részt, látogatása utolsó állomásán pedig az ELTE-n tartott beszédet.

Rövid történelmi és nyelvi kitérő után hosszan beszélt több vitatott kérdésről, mint a szíriai menekültek helyzete, a ciprusi konfliktus és a török EU-csatlakozás ügye: utóbbi kérdésben szerinte az EU tagállamai – Magyarország kivételével – igazságtalanul bántak Törökországgal, ezért ha tovább húzódnak a csatlakozási tárgyalások, Törökország egy másik irányba indul majd el

El-Aszad Budapesten

A rendezvényre rendkívül szigorú biztonsági intézkedések mellett került sor: a számos rendőrrel és mágnes-kapukkal biztosított előadásra csak regisztráció után lehetett bejutni, maga Erdogan csaknem fél órás késéssel kezdte meg előadását. A szigor oka valószínűleg a helyszínen megjelent párt tucat szír ellentüntető volt, akik (az Aszad-rezsim által használt) szíriai és görög zászlókkal, illetve a szír diktátor, Bassár el-Aszad portréival tiltakoztak Erdogan látogatása ellen, aki szerintük beleavatkozna a szíriai polgárháborúba.

Mint ismeretes, 2012-ben a török légierő több alakalommal is szír célpontokat bombázott, válaszul (a török verzió szerint) az arab országból a határ túloldalára leadott lövésekre. Emellett Törökország tömegesen engedi be a polgárháború sújtotta országból menekülő lakosokat, és egyesek szerint a felkelők egyes egységei is Dél-Törökországban szerveződtek meg.

„A török és magyar nyelv kapcsolatáról hosszú idő óta tartanak viták, egyes nyelvészek szerint a török és magyar nyelv közös tőről fakad, egyes alapszavaink is megegyeznek” – kezdte beszédét Erdogan, példaként említve az „oroszlán, anya, alma és tér” szavakat, amelyek szerinte mind a „közös történelemről árulkodnak.” A politikus ezután hosszasan (némileg megszépítve) sorolta a török-magyar történelmi kapcsolatokat, kitérve Rákóczi és Kossuth törökországi emigrációjára, Gül baba türbéjére és a szigetvári emlékhelyekre – ezek rendbe hozása lesz többek között a ma felállított kulturális együttműködési bizottság feladata is. Kiemelte, hogy a török EU-csatlakozás ügyében Magyarország mindig a törökök oldalán foglalt állást, egyúttal szóvá tette, hogy a törökök által vitatott státuszú Cipruson magyar békefenntartók is szolgálnak.

Erdogan kitért a szíriai helyzetre is: az Aszad-rezsimet „törvénytelennek” nevezte, akik több mint „60 ezer ember haláláért és egymillió ember elvándorlásáért felelősek”. Kijelentette, Törökország továbbra is befogad minden szíriai menekültet, hasonlatként egy Abdul Medzsid szultántól származó szófordulatot idézett, aki a Kossuth kiadatását kérő osztrák követnek azt mondta, „inkább odaadom a koronámat, a trónszékemet, de a hazámba menekülteket nem adom.”

"Törökország nem vár tovább"

A kormányfő a török EU-csatlakozásról már kevésbé nyilatkozott egyértelműen: szerinte Törökország számára „még mindig prioritás” az EU-csatlakozás, de amennyiben tovább húzódnak a tárgyalások, újabb feltételeket emelnek Törökországgal szemben, „nem fognak tovább várni”. Szerinte az EU „ideológiai okokból” hátráltatja a török csatlakozást néhány „populista nyugat-európai politikus”.

Eszmefuttatása második felében már Erdogan hozott fel feltételeket a török EU-csatlakozásra: szerinte „ideológiai okokból” nyerhetett feltétel a rendezetlen státuszú Ciprus is. A sziget déli részét elfoglaló, görög nyelvű köztársaságot Erdogan „mesterséges államnak” nevezte, amelyet Törökország „nem ismer el”, és amellyel az EU „nem lehet egészséges”. A ciprusi kérdéshez szerinte még a jelenlegi gazdasági nehézségeknek is köze van, hiszen miután „felvették Ciprust, annak meg is lett a következménye, az EU csődbe ment.” Ezen kívül Erdogan szerint az EU koncepciója számos más ok miatt is veszített a vonzerejéből, példaként említette a gazdasági problémákat és a „Nyugat-Európában újjáéledő fajgyűlöletet, intoleranciát.” Szerinte mindkét problémát képes lenne enyhítene Törökország belépése, amivel az EU „hidat” kapna a Közel-Kelet és Észak-Afrika felé

Erdogan szerint a világ békéjét jelenleg a szegénység fenyegeti leginkább, ezért szükséges lenne, ha „az olajsejkek és a fejlett országok” segítséget nyújtanának az elszegényedett országoknak. Pozitív példaként említette a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség (TICA) munkáját, amely fejlődő, főként közel-keleti és közép-ázsiai országokban hajtott végre szociális célú beruházásokat.