szerző:
Folk György / Brüsszel
Tetszett a cikk?

Az Orbán-kormány brüsszeli meghátrálásáról, szélmalomharcai okozta károkról és egy esetleges jövőbeli második Bajnai-kormány Európa-képéről beszélgetett a hvg.hu és Népszabadság Brüsszelben a volt miniszterelnökkel.

Három nappal az EU hétéves költségvetésének szentelt második csúcstalálkozó előtt és egy héttel Orbán Viktor brüsszeli diadalittas látogatása után Brüsszelben találkozott uniós fejekkel Bajnai Gordon.

Hatalmi érdek mindenek felett

A Haza és Haladás első embere szerint a magyar kormány az utóbbi években számos frontot nyitott az Európai Bizottsággal szemben, melyeknél mindig a nemzeti érdekre hivatkozott. Ezeknek a döntő többsége azonban egyszerűen a Fidesz hatalmi érdeke volt. Az, hogy a bírák korábban mennek nyugdíjba, nem nemzeti érdek, szimplán hatalmi érdek, ahogy az is, hogy a médiát korlátozzuk és erősebb függő helyzetbe hozzuk - vázolja az utóbbi évek magyar-uniós viszonyának problematikáját. A volt miniszterelnök szerint miközben ezeknek semmi köze a nemzet érdekeihez, mégis ezeken és a MNB függetlenségén vesztettünk sokat, mindenekelőtt érdekérvényesítő képességünket.

Hogy ez min érhető tetten, arra Bajnai szerint a válasz - saját miniszterelnöki és NFÜ-vezetői tapasztalatai alapján - az, hogy az EU-ban azok tudnak jól érdeket érvényesíteni, akiknek erős stabil, kiszámítható kormánya és ezzel gazdasága is van. Valamint azok, akik szövetséget tudnak kötni. "Az EU nem egy nyers erőn alapuló rendszer, hanem olyan szövetség, melyben a lojalitás az erősebbet is köti a gyengébb felé, nem csak a gyengébbet az erősebb felé." Példát is hoz saját korszakából: "ilyen szövetségeket építettünk az energiabiztonság kapcsán, vagy amikor a klímapolitika, a harmadik energia- és klímacsomag kapcsán tíz ország szövetsége kompromisszumra tudta kényszeríteni Németországot is. Most ezt a potenciált veszítjük el, ha ciki velünk egy fényképen mutatkozni."

Bajnai szerint ugyanis jelenleg az Orbán-kormány érdekérvényesítő képessége abban jelenik meg, hogy sikerként tudja ünnepelni, hogy elkezdtünk részben megoldani olyan problémákat, amiket mi magunk okoztunk. Az Orbán-Barroso találkozó után az EB-elnök szavait értelmezve közbeveti: ha belegondolunk, a múlt heti barátságos beszélgetés arról szólt, hogy elismerjük, Magyarország meghátrált azokban a kérdésekben, amelyekben saját maga nyitott frontot, pedig senki nem kérte rá. Amikor meg a gazdaságról kérdezték, azt mondta Barroso: ott minőségi problémák vannak.

A hvg.hu kérdésére, miszerint értékítélete ellenére miért tűnt olybá, hogy "szőr mentén simogatták az Orbán nevű macskát uniós fők", tágabb horizonton felelt: az EB-nek és általában az EU-nak ma valódi jelentős problémái vannak, ezért álproblémákkal foglalkozni, amelyeket egy ország belpolitikai hatalmi viszonyai keletkeztettek, senkinek nem érdeke.

©

A húsba vágó kérdések

Ha már Brüsszel és EU, nem tudtuk kikerülni a kérdést, van-e kiforrott véleménye a bankunióról, van-e euróbevezetési céldátum javaslata a Haza és Haladásnak, és egyáltalán az euró körüli megváltozott gazdaságpolitikai helyzet lehetővé teszi-e, hogy az eddigi feltételek mellett csatlakozzunk a közös valutaövezethez.

Válaszában leszögezi, a bankunió nyilvánvalóan szükséges, hiszen ma az európai bankok az anyaországaik GDP-jéhez képest 100-120 százalékos mérlegfőösszeggel rendelkeznek. Az Egyesült Államok GDP-jéhez képest a legnagyobb bankok is csak 15-20 százalékon vannak. Az történt, hogy a bankok a közös piacon óriásira nőttek, de az egyes államok képtelenek kontrollálni, vagy ha baj van, konszolidálni őket - magyarázza megközelítését. Szerinte ezért ha egy ekkora piacon szabadon terjeszkedhetnek a bankok, akkor egy ekkora méretű gazdasági potenciált kell mögéjük állítani konszolidációs és szabályozási értelemben. Plasztikus példával szemléltetve az európai országok úgy jártak, mint régen az amerikai filmekben - például a Hazárd megye lordjaiban - a seriff, aki üldözi a szabálytalanul vezetőket és amikor a megyehatárhoz ér, akkor meg kell állnia, az autós meg túlmegy a határon.

Az euró céldátumáról állítása szerint évek óta nem változott a véleménye, Magyarországnak "a lehető leghamarabb szüksége van euróra". A “lehető” azonban nagyon sok feltételhez kötött - bővíti a mondatot. Magyarországnak nagyon erős, versenyképes gazdasággal kell csatlakoznia az euróhoz, versenyképes árfolyamon. Egy versenyképtelen állapotban vagy nagyon magas forintárfolyamon a magyar gazdaság növekedését ölhetjük meg.

Ehhez szerinte 2014 után előbb egy kármentésnek kell elkezdődnie. A nulla közelébe csökkent növekedési képességünket vissza kell vinni az európai növekedési képesség fölé azért, hogy egy tartósan közeledő pályán legyünk Európához. Ha az EU jelenlegi növekedési trendje 1 százalék, akkor legalább 2-3 százalék környékére kell felvinni a növekedési képességét a gazdaságnak ahhoz, hogy tartós felzárkózásérzet legyen, hogy bővüljön a magyar társadalom. Ehhez nagyon sok mindent rendbe kell tenni a gazdaságban, amit az elmúlt 10 évben nem csináltunk meg, részben azt, amit az elmúlt 2-3 évben tönkretett a mostani kormány. Ezért miközben úgy kell gazdálkodni, hogy az euróbevezetés feltételeinek stabilitási szempontból minél előbb meg kell felelni, magát az eurót csak akkor lehet bevezetni, ha helyreállt ez a növekedési képesség.

Erkölcsi érdek?

Orbán Viktor múlt héten Brüsszelben azt mondta, a túlzottdeficit-eljárás alól való kikerülés Magyarországnak erkölcsi érdeke. Arra voltunk kíváncsiak, a volt miniszterelnök szerint megpróbál-e utóda ebből politikai tőkét kovácsolni.

Az a nemzeti érdekünk, ha olyan gazdaságpolitikát folytat, melynek eredményeként a gazdaság stabil is meg növekedni is tud. Most egyik sem igaz, a magyar gazdaság nem stabil, azok az intézkedések, amiket az Orbán-kormány az elmúlt három évben csinált, egyre növelik az elszegényedést, csökkentik a munkahelyeket, nem csökkentik az adósságot, a beruházásokat olyan alacsony szintre vitték, hogy a termelés bázisa csökken, mára a meglévő berendezéseket sem tudják pótolni, ezért egy zsugorodó pályán van az ország, melyeket megszorításokkal próbál ellensúlyozni. Csak tavaly ősszel hármat jelentett be a kormány, és ezek az új és új megszorító intézkedések tovább rontják a helyzetet. Egy ördögi körbe tolta bele a magyar gazdaságot a hozzá nem értő és a hatalmi érdekeknek a gazdaságpolitikát alárendelő politika, amit a kormány folytat. Magyarországnak az az érdeke, hogy egy radikális fordulattal visszatérjen a józan ész és a szakértelem gazdaságpolitikája az országban - összegez.

Most akkor kell-e IMF vagy nem?

Bajnai interpretálásban valójában egy bolhacirkusz zajlik az IMF körül, egy műbalhé, hogy legyen kivel harcolni, mert a harc az mindig igazolja a kormányzás kudarcait. Valójában az IMF messze túl van értékelve, az egy eszköz, amit még a II. világháború végén arra találtak ki, hogy ha egy ország rossz gazdaságpolitikát folytat, összedől a gazdaság, és a társadalom káoszba kerülne, ezt kerüljék el azzal, hogy valaki a piacok helyett átmenetileg kölcsönt ad az országnak. Az IMF nem ellenség és nem is megoldás - ragozza. A megoldás mindig az adott kormánynál van.

Az IMF-et azért hívták vissza 2011 őszén, mert a tárgyalások látszatával meg akarták nyugtatni a piacokat. Az Európai Központi Bank azonban közben a nyáron olyan bőséget teremtett a piacon, hogy az európai válságot kezelje, melytől most a piacok nyugodtak. A kormány ezért abba az illúzióba ringatja magát, hogy minden rendben van, sőt a következő hetekben megpróbál még bespájzolni egy eurókötvény-kibocsátással, hogy a választásokig most már kihúzza anélkül, hogy a szembe kelljen néznie a piacokkal.

A volt kormányfő nem rejti véka alá azon aggodalmát sem, hogy a sok "csak ezt a hat hónapot éljük túl" periódus nyomán akkumulálódik a helyzet és a választások után csőstül jöhet a baj. Kifejti, az utánunk az özönvíz politikájába illeszkednek bele egyes különadók is, melyek nem érnek semmit, hiszen vissza kell őket fizetni, amit áthárítanak a fogyasztókra. Csak a távközlési adó, amit a szakértők szerint szinte biztos hogy vissza kell csengetnie a kormánynak, 180-200 milliárdos terhet ró a büdzsére, ami a felsőoktatás több mint egyéves költségvetését teszi ki - szemlélteti, mekkora összegről van szó.

A példákat tovább sorolva meséli, hogy most elmennek Kecskemétre és elmondják, milyen szép Mercedes gördül le a futószalagról, ami jelképezi a magyar gazdaságot, de az a beruházás négy éve dőlt el. Négy év múlva viszont azokat a szalagokat nem vágjuk majd át, amikről most nem döntenek - viszi le a hangsúlyt.

Közösségi manna

Uniós szakbarbárokként végül a következő hét évre nekünk járó fejlesztési boríték körüli kálváriáról is kérdéseket szegeztünk Bajnainak, aki az NFÜ korábbi vezetőjeként amúgy is kompetens a tárgyban.

Szerinte nagy utat járt be a magyar uniós fejlesztéspolitika, mióta 2007-ben az első háromban voltunk a pénzt hatékonyan lehívó tagállamok rangsorában. A 2010-es választások után szerinte azért állt le egy évre a fejlesztési pénzek kiírása, mert a kollektív bűnösség nevében mindenkit kitakarítottak a fejlesztési intézményből azzal az érvvel, hogy nagy változások lesznek. Ehhez képest egy év után ugyanazokat a pályázatokat kezdték el kiírni, s így egy év elveszett. Emiatt is torlódik fel rengeteg döntés most, és ezért kerültünk az első háromból az utolsó ötbe a legtöbb mutató alapján Bajnai olvasatában. Szerinte az, hogy Magyarország pénzeket veszít, az a fent említett gyenge érdekérvényesítő képességünknek is nagyban köszönhető.

Az egész döntéshozatali kontárságnak a csimborasszója, amikor a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget lebontják, szétverik. Megint szétkerülnek a részprogramok a minisztériumokhoz, nem lesz egy egységes kormányzati koncepció, minőségbiztosítás, átláthatatlanná lesz a rendszer - fejtegeti.

Innen egy könnyed lóugrással a korrupciónál köt ki, szerinte ugyanis az előzőek fényében nem meglepő, hogy a Transparency International szerint Magyarországon a magánérdek által foglyul ejtett állam működik, vagyis a legrosszabb korrupciós kategóriában vagyunk. Korábban is korrupt volt az ország, de most egy kategóriával feljebb léptünk - ad némi önreflexióból is ízelítőt.

Végül, amikor országunk relatív kicsi méretéből fakadó uniós mozgásteréről faggatózunk, az EU dicséretébe fog: "Magyarországnak az Európai Unióban lenni, a lehető világok legjobbika, hogy Voltaire Candide-jának szavaival éljek". A hangsúly itt a lehetőn van, az EU egy bürokratikus, nehéz hely, ráadásul még ködös is, és sokat is esik Brüsszelben, a döntések pedig lassan születnek és megérteni is nehéz őket. "Mégis az EU-ra úgy tekintek, mint egy szabályozott érdekérvényesítő terepre, ahol azok, akik értik, hogy működik ez a világ, akik értenek hozzá, akiknek logikus józan ésszel megérthető politikája van és tudnak szövetségeseket is kötni, azok jól tudnak érdeket érvényesíteni."

Az EU-ban szerinte éppen az a jó, hogy szövetségeket kötve kisebb országok is tudnak eredményeket elérni. Ez egy nyers erőviszonyokon alapuló rendszerrel szemben, amely egy csendőrpertuban köttetett, s amihez mi a történelmünk során hozzászoktunk, nem sok esélyünk lenne. Egy olyan rendszerben viszont, ahol a nagyobbat is köti a szerződés, nem csak a kisebbet, ott a jó szövetségkötéssel lehet érdeket érvényesíteni.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Gazdaság

Orbán gazdaságpolitkáról oktatta brüsszeli hallgatóságát

Európa részesedése csökken a világgazdaságban, és az Európai Unió válsága alapvetően versenyképességi válság. Gazdasági rendszerváltásra van szükség, a jóléti állam helyett munkaalapú társadalmat kell kialakítani - mondta a gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozó Bruegel Intézetben a magyar miniszterelnök.

Világ

Tudta ön, hogy egy európai sikerállamban él?

Brüsszeli miniturnén bizonygatta szerdán Orbán Viktor, hogy Magyarország “igazi európai sikersztori”, s nehezen védhető az Európai Bizottság számára, ha nem tesz javaslatot az ellenünk folytatott túlzottdeficit-eljárás leállítására.

MTI Világ

Újra nekifutnak Brüsszelben a következő EU-büdzsé ügyének

A középtávú uniós költségvetésről egyeztetnek hétfői brüsszeli tanácskozásukon az uniós tagállamok Európa-ügyi tárcavezetői, akik az uniós országok állam-, illetve kormányfőinek csütörtök-pénteki rendkívüli csúcstalálkozóját készítik elő. Az Általános Ügyek Tanácsának nevezett fórumon Magyarországot Győri Enikő, a külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára képviseli.

hvg.hu Gazdaság

IMF: Orbánék így nem kerülnek ki Brüsszel szorításából

Túllőhet a kormány a költségvetési hiánycélon az IMF hazánkban vizsgálódó delegációja szerint. Ez azt a veszélyt hordozza, hogy nem menekül a kormány a brüsszeli szigorú elvárásoktól. Az IMF jelentése szerint a magyar gazdaság teljesítménye a kormány politikája miatt gyenge.

Húsz százalékkal emeli az ápolók fizetését a kormány

Húsz százalékkal emeli az ápolók fizetését a kormány

Egy éve meccsel Orbán és Karácsony, egyelőre döntetlenre állnak

Egy éve meccsel Orbán és Karácsony, egyelőre döntetlenre állnak

11,3 millió forintos csúcs Suzuki Vitara tűnt fel a színen

11,3 millió forintos csúcs Suzuki Vitara tűnt fel a színen