Az USA és Dél-Korea fenntartja a maximális harckészültséget

Óva intette Észak-Koreát az újabb fenyegetésektől a dél-koreai és az amerikai vezérkari főnök, mondván, hogy a közelmúltbeli provokatív fenyegetések özöne is kedvezőtlen hatást fog gyakorolni az elszigetelt kommunista rezsimre.

  • MTI MTI
Az USA és Dél-Korea fenntartja a maximális harckészültséget

Cson Szin Csho és Martin Dempsey tábornokok, a dél-koreai, illetve az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökei vasárnap Szöulban tekintették át a Koreai-félszigeten kialakult helyzetet, és vitatták meg, hogy a két ország fegyveres erőinek miként kell reagálniuk az észak-koreai fenyegetésekre. Dempsey tábornok mindössze három órára állt meg Szöulban, útban Kínába és Japánba vezető, április 27-ig tartó körútján.

A tanácskozás után kiadott közös nyilatkozatban a katonai vezetők leszögezték, hogy tovább erősítik a dél-koreai-amerikai kapcsolatot, és a fegyveres erők közötti együttműködés is szorosabbá válik. Hangsúlyozták, hogy a két szövetséges ország képes visszaverni bármilyen provokatív jellegű észak-koreai fenyegetést, és szükség esetén ezt is meg is teszi.

Dempsey és Cson csütörtökön videokonferencia keretében tekintette át a biztonsággal összefüggő problémákat, és megállapodtak abban, hogy fenntartják a közös harckészültség magas szintjét egy esetleges észak-koreai agresszió sikeres visszaverésének érdekében. Dempsey megerősítette, hogy "az Egyesült Államok szilárdan és megingathatatlanul elkötelezett Dél-Korea megvédésére minden rendelkezésére álló eszközzel".

Amióta Phenjan február 12-én végrehajtotta harmadik atomkísérletét, és az ENSZ emiatt újabb szankciókat léptetett életbe ellene, rohamosan nő a feszültség a Koreai-félszigeten. Phenjan haragját az is kiváltotta, hogy figyelmeztetései dacára Dél-Korea és az Egyesült Államok március elején két hónapig tartó hadgyakorlatot kezdett a térségben. Észak-Korea atomcsapással fenyegette meg az Egyesült Államokat, Japánt és Dél-Koreát, és egyes értesülések szerint újabb rakétakilövésre készül.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?