"Elnökségem alatt, különböző csoportok tanácsára aláírtam egy törvényt, mellyel büntethetővé vált a kábítószerek birtoklása. Ma már tudom, ez óriási hiba volt” - nyitott egy beismerésével a volt lengyel elnök, Alexander Kwasniewski. Történt mindez a világ legnagyobb, a kábítószerekkel kapcsolatos ártalomcsökkentésnek szentelt konferencia (HRIC) nyitóülésén, ahol a volt államfő folytatta is: "A dekriminalizáció a helyes út, a kábítószerekkel élő emberek így megkaphatják a segítséget, amire szükségük van, a rendőrség pedig a valódi bűnözésre koncentrálhat”. Kwasniewski ugyanis ma már a két éve alakult Global Commission on Drug Policy nevű, hét volt államelnököt, megannyi politikust és a Virgin vállalatcsoport tulajdonosát, Richard Branson brit üzletembert is soraiban tudó szervezet tagja .

“A drogpolitika útkereszteződésben jár, valódi reformok előtt vagyunk. Amennyiben fogadnom kellene, ártalomcsökkentő módszerek további terjedésére tennék, mert bizonyították hatékonyságukat. Ugyanakkor nem várok alapvető változásokat a globális drogpolitikai rezsimben a következő években” - válaszolt a hvg.hu a globális drogpolitikai kilátásokat firtató kérdésére Svájc volt elnöke, Ruth Dreyfuss. Az ország szociális miniszteri pozícióját éveken át betöltő politikus, aki szintén tagja a Global Commission on Drug Policynak, úgy véli a “drogháború a józan ész elleni háború”.

A globális drogpolitikai reformok kiharcolását zászlajára tűző szervezet szerint Dreyfuss kijelentését legjobban az illusztrálja, hogy hiába bizonyították számos ország egybevágó tapasztalatai, hogy a tű- és fecskendő csereprogramok, a fenntartó methadon kezelések, a börtönökben végzett ártalomcsökkentő tevékenységek, és általában a felvilágosítás a leghatékonyabb egyveleget képezik a kábítószerekkel összefüggésben lévő károk és kockázatok csökkentésére, a világ nagy részén továbbra is létjogosultságukért küzdenek az ezeket a szolgáltatásokat nyújtó szervezetek.

Gyilkos és embertelen

Az ártalomcsökkentéssel kapcsolatos uralkodó felfogás miatt ma a Föld 16 millióra becsült intravénás droghasználója közül 10 millió Hepatitis C fertőzött. Különösen érintett a kelet-európai és közép-ázsiai régió, ahol a világ összes intravénás szerhasználóinak negyede él.  Itt terjed a kormányok szemellenzős hozzáállása miatt ma a leggyorsabban a HIV és a Hepatitis, és ez nagyrészt a tűt használó drogfogyasztók miatt.

Oroszország: HIV-fertőzött anya és fertőzötten született kisgyereke

AFP / Ria Novosti / Vladimir Pesnya

Az HRIC körüli javuló politikai klímáról árulkodik azonban, hogy idén az ártalomcsökkentés értékei - tematika köré szerveződött konferencián a balti és skandináv térség hat egészségügyi minisztere közösen állt ki a konferencia alapértékei mellett.

Ennél is fontosabb fordulópontnak tekinthető ugyanakkor, hogy Ukrajnában tavaly - 1999 óta először - 9 százalékkal csökkent az új HIV-fertőzések száma. Ehhez azonban Michael Kazatchkine, az ENSZ főtitkárságának Kelet-Európában és Közép-Ázsiában a HIV/AIDS ügyekért felelős különleges megbízottja szerint nélkülözhetetlen volt, hogy a kijevi kormány szembe mert nézni a betegségek aggasztó léptékű terjedésével. Groteszk módon az intravénás heroinfogyasztás és következményei nyitották meg az utat a teljes egészében nemzetközi donorok által finanszírozott ártalomcsökkentő programoknak. Kazatchkine kiemelte még, hogy alapvető szerephez jutott finanszírozóként és tanácsadóként a HIV, TBC és Malária elleni Globális Alap, valamint az ukrán politikusok elköteleződése és a civil társadalommal és szervezetekkel létrejött szoros együttműködés.

Andrej Klepikov, a Nemzetközi Ukrán HIV/AIDS szövetség elnöke szerint országa egyelőre a kivétel, a szomszédos Oroszországban például brutális léptékű a szerhasználók között a vírusok terjedése. Ennek fő oka, hogy a meglévő tűcsere programok mindössze néhány, az ország európai részében található nagyobb városban működnek és ott sem képesek minden rászoruló számára steril eszközöket biztosítani. Nem meglepő tehát, hogy az ENSZ Egészségügyi Világszervezete és a Világbank közös elemzése szerint 2006 és 2010 között a HIV-vel diagnosztizált betegek 33 százaléka az injekciós tűk közös használata révén fertőződött meg a térségben.

Ennél is durvább a helyzet például Grúziában és más közép-ázsiai államokban, ahol több évtizedre börtönöznek be drogfogyasztókat. Dél-Kelet Ázsiában pedig ma is százezer szám élnek “átnevelő táborokba” zárva függők. Ezekben gyakran brutalitás bánásmódnak vannak kitéve, és nagy valószínűséggel további fertőzéseket, mindenekelőtt TBC-t kapnak el.

Van remény

Ukrajna mellett vannak egyéb bizakodásra okot adó államok is. Ethan Nadelmann, a legerősebb droglegalizációért harcoló amerikai civil szervezet, a Drug Policy Alliance igazgatója a hvg.hu-nak arról beszélt, hogy mind többen vannak azok az emberek, akik megértették és képviselik a felfogást, mely szerint a drogfogyasztás tiltása és a kábítószerek kereskedelmének bűnszervezetek kezébe helyezése, nem óvja meg gyermekeiket és családtagjaikat a szerhasználattól, épp ellenkezőleg. Nadelmann szerint nem az a megoldás, hogy elrettentéssel és börtönnel fenyegetjük saját gyerekeinket abbeli félelmünkben, hogy kipróbálja a füvet vagy bekap egy extasy tablettát szombat este. Azt a drogliberalizáció legbefolyásosabb alakja is elismeri, hogy minden kábítószer legalizálása, előállításuk és kereskedelmük szabályozása, megadóztatása messze nem reális. Hiszen saját hazájában például immár az amerikai polgárok többsége (54 százaléka) pártolja a szabályozott és adóztatott kannabisz piac létrehozását, ám ugyanennek a rendszernek minden drogra történő alkalmazását mindössze 15 százalék támogatná.

Mégis úgy érvel, hogy ha sikerül a fogyasztók büntetésén alapuló paradigma megdöntése és a kenderszármazékok kereskedelmének legalizálása, az jóval hatékonyabban óvhatja meg a fiatalokat a függővé válástól. A Drug Policy Alliance vezetője azonban az immár 18 államban engedélyezett orvosi célú marihuána, és a Washington, valamint Colorado államokban megszavazott rekreációs fogyasztás ellenére sem reméli, hogy Barack Obama példával jár majd elől. Az amerikai elnök szerinte sem zöld, sem piros jelzést nem ad majd a jelenlegi szövetségi törvényekbe ütköző legalizációnak a fenti két államban. Nadelmann szerint ezért államonként, alulról szervezve kell felszámolni Amerikában és világszerte is a drogháborút, “a marihuána ugyanis nem fogja saját magát legalizálni”.