A februári első eset óta az új vírus legalább 133 embert fertőzött meg, közülük 43-an haltak meg. Egyes víruskutatók szerint a nagy biztonságú laboratóriumokban végzett genetikai kísérlet kulcsfontosságú lenne ahhoz, hogy megértsék, a természetben hogyan válik egyre veszélyesebbé a kórokozó.

A nagy vitát kiváltó kísérletek tervét huszonkét vezető virológus nevében Ron Fouchier, a rotterdami Erasmus Orvosi Központ kutatója a Nature és a Science című szaklapok csütörtöki számaiban jelentette be.

Állításuk szerint exponenciálisan nőne a világjárvány kockázata, ha a H7N9 a mutációk során emberről emberre is könnyen átterjedne. Ám ennek a változásnak a valószínűségét, valamint azt, hogy hány mutációra van hozzá szükség, csak úgy lehet kideríteni, ha laboratóriumi körülmények között elvégzik őket, majd az így kapott vírusok erejét állatokon tesztelik.

Fouchier és kollégája azt írta, a természetben létező madárinfluenza-vírusok világjárványt okozhatnak, ezért a kockázatenyhítési tervekhez létfontosságú, hogy tanulmányozzák, milyen mutációk robbanthatják ki a fertőzést.

Az efféle kísérleteket funkciónyerési kutatásnak (Gain of Function, GOF) nevezik, és céljuk, hogy azonosítsák, a vírus mely genetikai mutációi képesek állatról emberre átragadni, majd könnyen elterjedni. A veszélyes változatok ismeretében a kutatók és az egészségügyi hatóságok könnyebben felmérhetik a veszély valószínűségét, és ha fennáll, felkészülhetnek a gyógyszerek és védőoltás kifejlesztésére és más tudományos védőintézkedésekre.

Hasonló kutatás váltott ki nagy nemzetközi vitát az elmúlt két évben, amikor a H5N1-gyel végezték el a laboratóriumi kísérleteket. 2011-ben Fouchier és Yoshihiro Kawaoka, a Wisconsini Egyetem tudósa felfedezte, hogyan változtatható a H5N1 emlősök között könnyen terjedő vírussá, az amerikai Biológiai Biztonsági Tudományos Tanácsadó Testület (NSABB) pedig akkora veszélyt észlelt ekkor, hogy a tanulmány cenzúrázásának addig precedens nélküli lépésére tett kísérletet.

Az NSABB attól tartott, a munka rossz kezekbe kerül, és terroristák vegyi fegyverévé válhat. A kutatás egyéves moratóriuma alatt a NSABB, az Egészségügyi Világszervezet és nemzetközi virológusok igyekeztek a legnagyobb biztonságot nyújtó intézkedéseket kifejleszteni. Fouchier új kísérleteit a legmagasabb biztonsági fokozatú laboratóriumban fogja végezni.

A H7N9-járványt, úgy tűnik, sikerült megfékezni, hiszen a márciusi 87 és az áprilisi 30 után májusban csupán három új esetet jelentettek. Szakértők szerint ez annak köszönhető, hogy a kínai hatóságok a meleg idő miatt bezárták az élőszárnyaspiacokat.

Ám több virológus azt állítja, a tél közeledtével újra felbukkanhat a vírus, annál is inkább, mert a British Medical Journal szerdai számában közölt tanulmány szerint megtalálták az első esetet, amikor a vírus emberről emberre terjedt.