A The New York Times pénteki közlése szerint az amerikai külügyminisztérium, a Pentagon és a hírszerző szolgálatok vezetői csütörtökön három és fél órán át tanácskoztak a Fehér Házban arról, hogyan reagáljon az Egyesült Államok az állítólagos szíriai vegyifegyver-támadásra - a felvetett lehetőségek sora a szárnyasrakéta-csapásoktól a hosszan tartó légi hadműveletig terjedt -, de nem jutottak dűlőre. A lap szerint a szíriai felkelők még mindig nem jutottak amerikai fegyverekhez.

Az elnök a CNN-nek adott interjújában igennel felelt arra a kérdésére, hogy vajon most Washingtonnak "leszűkült időkeret" áll-e rendelkezésére a Szíriával és Egyiptommal kapcsolatos döntésekre. "Stratégiailag kell átgondolnunk, hogy mi szolgálja majd a hosszú távú nemzeti érdekeinket" - mondta Obama a csütörtök este rögzített interjúban.

Szíriával kapcsolatban az alapvető nemzeti érdeket a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásában és Amerika térségbeli bázisainak és szövetségeseinek megvédésében nevezte meg. Egyúttal óvott attól, hogy az Egyesült Államok nehéz helyzetekbe, drága intervenciókba süllyedjen bele, amelyek csak ellenérzést szülnek a régióban.

"Ha az Egyesült Államok ENSZ-felhatalmazás és konkrétan felmutatható bizonyítékok nélkül hatol be és támad, akkor kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy ezt a nemzetközi jog támogatja-e" - mondta Barack Obama.

Az elnök elmondta, hogy az Egyesült Államok az adatgyűjtés fázisában van a Damaszkusz közelében a szíriai kormány által állítólag elkövetett, sok áldozatot követelő vegyifegyver-támadással kapcsolatban. Szavai szerint az eddig látottak arra utalnak, hogy  "súlyos aggodalomra okot adó, jelentős esemény" történt.

Obama szerint az Egyesült Államok hatékonyabb fellépésre akarja sarkallni az ENSZ-t és felszólítja a szíriai kormányt, hogy az állítólagos támadással kapcsolatban engedje a helyszínen vizsgálódni a világszervezet szakértőit, de nem számít együttműködésre Damaszkusz részéről. Az elnök utalt arra, hogy Washingtonnak szem előtt kell tartania az esetleges katonai akció költségeit, miközben a nemzetközi keretek között Bassár el-Aszad szíriai elnök elmozdítását próbálja elérni.

Egyiptommal kapcsolatban Obama úgy vélekedett, hogy az évi 1,3 milliárd dolláros amerikai katonai segély megvonása önmagában nem fordítja meg az ideiglenes kormány cselekedeteit, de, mint mondta, az Egyesült Államoknak nagyon óvatosnak kell lenni, hogy olyan tettek "támogatását és bűnpártolását" lássák tőle, amelyek ellentétesek az értékeivel és az eszményeivel.

Obama hangsúlyozta, hogy kormánya jelenleg az amerikai-egyiptomi viszonyrendszer "teljes körű értékelésén" dolgozik, és "nincs kétsége" afelől, hogy a történtek után nem  lehet visszatérni a szokásos ügymenethez. Megjegyezte, hogy közvetlenül Mohamed Murszi elmozdítása után az amerikai diplomácia sokat fáradozott azon, hogy a hadsereget a megbékélés útjára terelje, ám az "nem élt a lehetőséggel". 

Azzal a legutóbbi leleplezéssel kapcsolatban, hogy a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) véletlenül, egy műszaki hibából adódóan több mint 150 ezer amerikai e-mailt is begyűjtött, az elnök úgy vélekedett, hogy ez is azt bizonyítja, hogy "a biztosítékok, ellenőrzések, auditok, és a felügyelet működött". Hangot adott meggyőződésnek, hogy az NSA-nél senki sem akar visszaélni a programmal, de leszögezte, hogy a műszaki haladással párhuzamosan erősíteni kell a magánszféra sérthetetlenségének garanciáit.