Így jöhetnek rohamtempóban az EU-pénzek: szigorú elszámolás, kreatívan kezelt határidők
Már nagyban számol Magyar Péter és pénzügyminisztere, Kármán András, hogyan javíthatja a magyar költségvetés és gazdaság helyzetét az uniós kasszarobbantás.
Nem élt az utolsó szó jogával szerdán Nidal Hasan őrnagy, akit az esküdtszék 13 rendbeli, előre megfontolt gyilkosság és 32 gyilkossági kísérlet vádjában talált bűnösnek. A férfire halálbüntetést kért a katonai ügyészség.
A korábban katonai pszichiáterként szolgáló Hasan 2009. november 5-én a texasi Fort Hoodban nyitott tüzet Afganisztánba és Irakba készülő katonatársaira. A palesztin származású, de Amerikában született őrnagy tettét azzal indokolta az eljárás vizsgálati szakaszában, hogy szerinte az Egyesült Államok az iszlám ellen vívott háborúban átállt a másik oldalra.
Azt állította, hogy bajtársainak legyilkolásával a muszlim felkelőket akarta megvédelmezni.
Ez a lövöldözés volt a legtöbb halálos áldozattal járó tömeggyilkosság, amelyet amerikai támaszponton valaha is elkövettek.
A 42 éves őrnagy maga látta el a saját védelmét, és csak a hadbírósági tárgyalás megnyitásakor szólalt meg. Ekkor elismerte, hogy ő ölte meg a bajtársait. Az esküdtszék múlt pénteken bűnösnek mondta ki, de a hétfőn kezdődött, halálbüntetéssel fenyegető ítélethozatali szakaszban már nem szólalt meg.
A 13 tagú katonai esküdtszék szerdán kezdi meg annak mérlegelését, hogy méreginjekciós kivégzés vagy életfogytig tartó szabadságvesztés kimondását javasolja-e a hadbírónak, Tara Osborne ezredesnek.
Az esküdtek akkor javasolhatják a halálos ítéletet, ha számukra minden kétséget kizáróan bebizonyosodik, hogy a vádlott legalább két embert megölt, és egyhangúlag arra a következtetésre jutnak, hogy legalább az egyikükkel előre megfontolt módon végzett.
A 2009-es támadásban több lövést kapott, ezért tolószékbe kényszerült Hasan. A tárgyalásra az őrnagy nem hívott tanúkat és nem terjesztett be bizonyítékokat sem a saját védelmében. A vád 90 tanúja közül is csak háromnak tett fel kérdéseket.
Mentális egészségügyi vizsgálatakor Hasan azt mondta, hogy mártír akar lenni. Ugyanakkor cáfolta, hogy neki is az a célja, hogy halálra ítéljék.
Az amerikai fegyveres erőknél 1961 óta nem hajtottak végre kivégzést. A katonai büntetés-végrehajtási intézményekben most öten vannak a halálsoron. A hadbíróságok esetlegesen másodfokon is megerősített halálos ítéletét Fort Hood parancsnokának és az elnöknek is helyben kell hagynia.
Már nagyban számol Magyar Péter és pénzügyminisztere, Kármán András, hogyan javíthatja a magyar költségvetés és gazdaság helyzetét az uniós kasszarobbantás.
Arra is kíváncsiak, Orbán Viktor fogjon-e hozzá az emlékirataihoz.