Felgyújtottak egy lengyel mecsetet

Ismeretlen tettesek felgyújtottak egy mecsetet a lengyelországi Gdanskban, miközben a muszlim közösség az áldozati ünnepet (íd al-adha) tartotta.

  • MTI MTI
Felgyújtottak egy lengyel mecsetet

"Bizonyos, hogy szándékos gyújtogatás történt" - közölte az AFP hírügynökséggel Grazyna Wawryniuk, a helyi ügyészség szóvivője, hozzátéve, hogy nyomozást indítottak az elkövetők személyére és a bűncselekmény indítékainak felderítésére.

A szerdára virradóra keletkezett tűz jelentős károkat okozott a mecset belső terében és ajtajában. A tűzvészben senki nem sérült meg. A gdanski imám újságíróknak elmondta, hogy a közösségük elleni, ehhez hasonló támadások meglehetősen "ritkák és megdöbbentőek".

"Tegnap normálisan ünnepeltük itt az íd al-adhát, ez szép és boldog ünnep, sokan ott voltak, és semmi rendkívüli dolog nem történt" - mondta az imám, majd hozzátette: "ez elfogadhatatlan számunkra, nagyon fájdalmas, a tűz nem csak a mecsetünkben okozott károkat, hanem a szívünkben és a lelkünkben is".

Az áldozati ünnepen a muszlimok legjobb ruhájukba öltöznek, és imádkoznak a mecsetekben. Aki teheti, áldozatot mutat be Allahnak: általában bárányt ölnek le, húsát pedig szétosztják, és imát mondanak.

Kedden a Lengyelország keleti részében található Bohoniki nevű, tatárok lakta falu muzulmán lakossága az állatvédő csoportok nyomására kénytelen volt lemondani a bárányáldozat bemutatásáról.

Lengyelországban az állatvédelmi törvény értelmében január elseje óta tilos állatáldozatot bemutatni, a törvény megfelel az Európai Unió irányelveinek. Becslések szerint nagyjából 20-30 ezer muszlim él a 38 milliós Lengyelországban, a lakosság 95 százaléka katolikusnak vallja magát.

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.