Joaquin Guzman a legnagyobb mexikói drogkartell, az országban komoly politikai és katonai hatalmat is birtokló Sinaloa vezetője volt, amíg szombaton le nem tartóztatták az amerikai és mexikói hatóságok közös akciójában. Az El Chapo (Köpcös) néven emlegetett drogbáró 2001 óta volt szökésben, azóta Mexikóban és az USA-ban is a drogháború első számú közellenségének számított, kartelljének csápjai Amerika mellett Európáig és Ázsiáig elnyúltak.

A nép körében eközben sokan hősként ünnepelték hatalma, szegény sorból való felemelkedése és ravaszsága miatt: a legismertebb vele kapcsolatos történet, hogy amikor első elfogása után 2001-ben megszökött a börtönből, a szennyes ruhát szállító kocsiban elrejtőzve sikerült meglógnia. Guzman a latin-amerikai drog- és maffiakultúra ikonja, akiről mexikói népdalok és amerikai rapszámok szólnak, a Forbes magazin pedig a világ 67. legbefolyásosabb emberének választotta.

Az állam drogbárói

A Guardian szerint Guzman egy központosított, a mexikói állammal is együttműködő kartellrendszer feje volt, amelynek modellje a hetvenes évekbe nyúlik vissza, és egy Miguel Angel Gallardo nevű drogbáró hozta létre. Gallardo az általa vezetett kartell fennhatósága alatt, szigorú, központosított rendszerben egyesítette az ország nemzetközi drogkereskedelmét és a kormányzó Intézményes Forradalmi Párttal is jó kapcsolatot ápolt, így a maffiaharcoktól szétszaggatott országban viszonylagos békét teremtett. Gallardót 1985-ben amerikai nyomásra mégis letartóztatták, így az általa létrehozott rendszer szétesett, Mexikó pedig a különböző szervezetek közti hosszú, véres belső harcokba fulladt.

AFP / Alfredo Estrella

Guzman a kilencvenes években emelkedett fel a szülővárosáról, a drogközpontnak számító Sinaloáról elnevezett kartell élén, befolyását riválisaival való folyamatos háborúk árán növelte. A kétezres évek közepén a Gulf kartellel vívott küzdelmének pedig, amelybe végül az állam is beavatkozott, több mint százezer áldozata volt. A Sinaola azóta a mexikó drogpiac legerősebb szereplőjének számított, amelyhez minden valószínűség szerint az állammal és a hatóságokkal való együttműködése is hozzájárult. Feltételezések szerint a kormány Guzmanban és kartelljében látta azt az erőt, amely képes lehet helyreállítani a Gallardo korára jellemző egyensúlyt és békét, és megvédheti az országot a nála kegyetlenebb bűnözői csoportoktól, például a videókon is megörökített lefejezős kivégzéseiről ismert Los Zetastól.

Egyenruhában hozták ki

Nemrégiben például olyan dokumentumok kerültek elő, amelyek azt bizonyítják, hogy Guzman, aki a börtönben az őt meglátogató családjával bulizhatott, luxuscikkekhez, prostituáltakhoz és drogokhoz is hozzájuthatott, 2001-ben rendőri egyenruhában, a rendőrség közreműködésével szökött meg a börtönből, a hatóságok vezetői pedig már egy nappal megérkeztek a börtönbe, hogy „reagáljanak” az eseményekre. Az utóbbi években úgy tűnt, az állam gyakorlatilag a Sinaola oldalán áll a drogháborúban, a komolyabb letartóztatások elsősorban a rivális kartelleket, különösen a Los Zetast érintették. A kiszámíthatatlanságáról, brutalitásáról ismert Zetast mégsem sikerült igazán visszaszorítani.

Guzman letartóztatása így sokakat meglepetésként ért. Vannak, akik szerint a börtönbe zárás révén az állam csupán biztonságba helyezte szövetségesét a Zetastól, a Sinaloa rendszere pedig tovább működhet, Guzmannak ugyanis legutóbb is sikerült a börtönből irányítani azt, a hatóságok teljes együttműködésével. Mások viszont úgy látják, hogy a rendszert konszolidáló vezető valószínűleg már gondoskodott az utódlásról.

Az igazi veszélyt viszont azt jelentené, ha a kialakult hatalmi-piaci vákuumot kisebb, erőszakosabb szervezetek töltenék be. A lényeg azonban nem változik – jegyzi meg a Quartz újságírója: amíg az USA-ban ötvenszer annyit adnak egy uncia kokainért, mint amennyibe az előállítása kerül, a kínálat megmarad.