„A háborúval fenyegetés még nem azonos azzal, hogy tényleg háborúba is megyünk. Az, hogy Putyin 150 ezer katonát helyezett harckészültségbe, elsőre óriási számnak tűnhet, de azért világos: ennyi emberrel nem lehetne adott esetben lerohanni Ukrajnát” – mondta a hvg.hu-nak Rácz András. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója szerint az eddigiek alapján inkább arra lehet következtetni, hogy az orosz elnök célja inkább a „korlátozott eszkaláció”, vagyis az, hogy jogalapot teremtsen magának a fegyveres beavatkozásra, de ez csak a Krím félszigetre korlátozódna. (A helyzet magyar nemzetbiztonsági vonatkozásairól itt olvashat, folyamatos közvetítésünket a konfliktusról pedig itt találja.)

A jogalap természetesen az orosz kisebbséget ért állítólagos támadások lennének. Mint korábban megírtuk, nemzetközi jogi szempontból bonyolult a helyzet, mivel még 1999-ben, a koszovói konfliktus nyomán egy ENSZ-közgyűlési határozat (amit ugyanakkor a Biztonsági Tanács nem támogatott) kimondta, hogy „humanitárius alapon” be lehet avatkozni fegyveresen akár egy ország területi szuverenitását megsértve is. Más kérdés persze, hogy az ukrajnai orosz kisebbséget egyelőre semmi nem fenyegeti, de erre – egy-két provokációval – alapot könnyen lehet teremteni.

Azt tesz, amit akar?

Az orosz alkotmány alapján a Duma jóváhagyásával az elnök dönt arról, háborút indítson-e, de a Putyinnak a csapatmozgásokra felhatalmazást adó egyhangú parlamenti határozat jelzi: gyakorlatiilag szabad keze van a konfliktus kezelelésében, vagy inkább kiélezésében. Az orosz csapatok ugyanakkor jelenleg csak a Krímben lépték át az ukrán határt, és egyelőre nincs is jele annak, hogy máshol is hasonló mozgások várhatók. Az is világos, hogy egyelőre főleg a légierő és a tengerészgyalogság vesz részt az akcióban, illetve páncélozott csapatszállító járművek, de ezek megint csak olyan fegyvernemek, melyekkel kiterjedt szárazföldi inváziót – márpedig Kelet-Ukrajna elszakításához ez kell – nem lehet végrehajtani. Egyelőre nem érkeztek hírek arról sem, hogy nehézfegyverzetet mozgatnának az oroszok.

A számokat figyelve egyértelmű, hogy az orosz hadsereg nyomasztó technikai fölényben van. A GlobalFirePower.com katonai szakmai oldalon található kalkulátorral készített összehasonlító táblázatunkból kiderül, hogy számos fontos fegyvernemben akár tízszeres fölényben is lehetnek az oroszok, és egyetlen olyan sincs, ahol csak kicsit is kiegyenlítettek lennének az erőviszonyok. Ám az is világos, hogy egy korlátozott mértékű orosz beavatkozás esetében az ukrán hadsereg képes lehet komoly ellenállást kifejteni, a totális háború pedig nyilván Moszkvának sem érdeke.

Eldördül-e az első puskalövés, vagy Putyin csak fenyegetőzik?

AFP / Vikor Drachev

“Az ukrán haderő jelenleg rossz gazdasági helyzetben van, a személyi állomány demoralizált, ennek ellenére messze nem egy ‘operett haderőről’ beszélünk, az ukrán katonák az elmúlt években jelentős számban vettek részt nemzetközi katonai akciókban, például Afganisztánban is, így rendelkeznek harci tapasztalatokkal” – mondta Rácz András. Az ukrán vezérkar tagjai ráadásul kivétel nélkül Moszkvában végeztek, a haderő pedig alapvetően az orosz technikára épül, így nagyon jól ismerik egymást a szembenálló felek. Rácz András ezért sem számít kiterjedtebb harcokra, mert “azért azt se feledjük, hogy a két népet a konfliktus elllenére is nagyon sok minden köti össze, és most olyan régóta tartó, szisztematikus nacionalista uszításról sem beszélhetünk, ami a délszláv háborút megelőzte”.

A legütőképesebb ukrán egységek ugyanakkor éppen az ország nyugati határainál állomásoznak, ezek tagjai messzemenően lojálisak az új ukrán kormányhoz, és, mint kiderült, meg is kezdődött a mozgósításuk, egy-két napon belül a Krímhez érhetnek. Egy akkora haderő bevethető álllapotba hozásához, amivel egy kiterjedtebb offenzivát lehetne végrehajtani Kelet-Ukrajnában, Moszkvának Rácz András szerint hetekre lenne szüksége.

Robanásveszélyes helyzet

A szakértő ezért úgy véli, Putyin “tipikus chicken-game”-t játszik, és abban bízik, hogy az ukrán vezetés végül nem mer beavatkozni, és harc nélkül beletörődik a Krím elveszítésébe, ahol olyan bábállamot hozhatna létre Oroszország, mint amilyeneket már Grúziában is fenntart. “Látható, hogy az ukránok egyelőre ellenállás nélkül engedtek át repülőtereket, és egyéb létesítményeket is, minden azon múlhat, mi lesz, ha a részükről eldördül az első puskalövés, mert azután már Putyinnnak is lépnie kell” – mondta Rácz András. Ugyanakkor "a látszat ellenére Oroszország sem csak Vlagyimir Putyin", egy a nemzetközi közösség számára vállalhatatlan orosz lépés esetén a lehetséges nyugati reakciók az elnök környezetének oligarcháit is érzékenyen érintenék. Egyelőre folyamatos a párbeszéd Putyin és nyugati partnerei között, magyar idő szerint szombat éjjel is hosszú telefonbeszélgetés folytatott egymással az orosz és az amerikai elnök.

A térségben ugyanakkor egyre több fegyver és fegyveres gyűlik össze, ami már önmagában jelentősen emeli a harcok kitörésének kockázatát, főleg, hogy a hírek szerint a reguláris ukrán erők mellett a szélsőjobboldali, a kijevi kormánynak nem engedelmeskedő Pravy Szektor nevű szervezet tagjai is a Krím félszigetre készülnek, és a hírek szerint csecsen harcosokkal is felvették a kapcsolatot, bár ezt tagadták. Ha ők fegyverhez jutnak, akkor tényleg megjósolhatatlan, mi történik. Elég egy eltévedt lövés, ami mondjuk egy orosz csapatszállító helicopter megsemmisülését, tucatnyi orosz katona halálát jelenti, hogy kezelhetetlenné váljanak az indulatok.