Jó időbe telt, amíg az elborzadt nagykövetek meg tudtak szólalni, és kérdéseket tettek fel a képek hitelességéről.

A BT-tagok ENSZ-nagykövetei elé tárt tíz fénykép januárban, röviddel a Genf II béketárgyalások kezdete előtt került nyilvánosságra egy vizsgálat részeként, amelyet a szíriai ellenzék egyik legerősebb támogatója, Katar finanszírozott.

Ugyanakkor pártatlan források nem tudták megerősíteni a fotók valódiságát, és Damaszkusz határozottan elutasította a vetítést kísérő jelentést, amelynek hiányolta "objektivitását és professzionalistását". A szíriai igazságügyi minisztérium állítása szerint egyes áldozatok harcokban haltak meg, másokkal pedig fegyveres szélsőségesek végeztek.

A jelentés szerzői között volt David M. Crane, a sierra leone-i ügyekre létrehozott különleges bíróság volt ügyésze, aki egy raktár padlóján fekvő tucatnyi holttestet ábrázoló fényképre mutatva feltette a kérdést, hogy az nem emlékezteti-e a nézőket Dachaura, Auschwitzra vagy Bergen-Belsenre?

Samantha Power amerikai ENSZ-nagykövet úgy fogalmazott, hogy aki látta az éheztetés, fojtogatás és verés nyomait viselő holttestek fényképeit, "többet már nem lesz ugyanaz az ember".

Crane szerint a bemutatott fényképek három fogolytáborban készültek, és csak a "jéghegy csúcsát" jelentik. A jogász arra hívta fel a figyelmet, hogy Szíriában körülbelül ötven hasonló börtön van.

A keddi prezentáció a Szíriában elkövetett háborús bűnöket feltáró folyamat része, amelynek az a célja, hogy a felelősöket a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elé idézzék. Szíria nem ismeri el a büntetőbíróság hatáskörét, így amíg Aszad hatalmon van, csak az ENSZ BT rendelheti el, hogy a bíróság megnyissa az ügyet.

A képeket egy Ceasar fedőnéven dolgozó helyszíni fotós a szíriai kormány megbízásából készítette, aki röviddel a polgárháború kitörése után átállt az ellenzékhez. Ceasar körülbelül 11 ezer áldozatról készített nagyjából 55 ezer fényképet, amelyeket később kicsempésztek az országból.