A szombaton nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatások 4-6 százalékos előnyt mutattak Dilma Rousseffnek szocialista párti kihívójával szemben.

Az eredmények közzététele után Neves a választói előtt tartott beszédében elismerte vereségét.

Az újraválasztott elnök a győzelmi beszédében azt hangoztatta: nem hiszi, hogy a szoros választási eredmény megosztja majd a brazilokat, hanem inkább még gyorsabb és mélyrehatóbb változásokhoz fog vezetni.

Rousseff politikai reformokat és a korrupció elleni könyörtelen harcot ígért, valamint a szociális programok folytatását. Egyik legfontosabb céljának nevezte a gazdasági növekedés beindítását.

A brazíliai elnökválasztást egyfajta népszavazásnak is lehet tekinteni, mert a szavazók ítéletet mondtak a kormányon lévő baloldali Munkáspárt elmúlt 12 évi munkájáról is, amelyre számos korrupciós botrány vetett árnyékot.

A kemény választási kampány és a két jelölt versengése két táborra osztotta a brazíliai szavazókat: azokra, akik úgy gondolták, hogy csak a hivatalban lévő elnök fogja oltalmazni és felzárkóztatni a szegényeket, és azokra, akik arról voltak meggyőződve, hogy kizárólag Neves piacbarát gazdaságpolitikája tudja fellendíteni a recesszióban lévő gazdaságot.

Elemzők szerint Rousseff győzelmét elsősorban azoknak köszönheti, akiknek pozitív változást hoztak a kormány szociális programjai. Becslések szerint az elmúlt időszakban nagyjából húszmillió brazilnak sikerült kievickélnie a mélyszegénységből, és átlépnie az "alsó középosztályba". A régi-új államfő választóinak többsége ennek megfelelően a kevésbé fejlett északi-északkeleti államok lakói közül került ki, míg Nevesre zömében a legfejlettebb dél-délkeleti államok és Brazília középső részének lakói szavaztak.

Az elnökválasztással egy időben a választók határoztak a kormányzók személyéről azokban a szövetségi államokban, huszonhétből tizennégyben, ahol az október 5-i szavazáson nem született végeredmény.