Ben Sowter, a QS kutatási vezetője úgy fogalmazott, hogy a régióban lévő egyetemek a globálisan magasabb szintű oktatás tervezetéhez mélységet kezdenek hozzáadni. Most már nem állami versenyzésről van szó, hanem kitárulkoznak a világ felé, az innovációjuk és marketingjük az egyedi erősségeiket hajtja, ahogy eddig még soha.

A teljes, százas lista összeállításához összesen 368 egyetemmel vették fel a kapcsolatot. Ezek közül 255 sosem szerepelt a korábbi rangsorban, és 18 végül bekerült a 100 legjobb közé.

Összesen 30 országból gyűjtöttek adatokat, ezekből: Albánia, Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Cseh Köztársaság, Észtország, Grúzia, Magyarország, Kazakhsztán, Koszovó, Kirgizisztán, Lettország, Litvánia, Macedónia, Moldova, Montenegró, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Tádzsikisztán, Törökország, Türkmenisztán, Ukrajna, Üzbegisztán.

Az egyetemek értékeléséhez szükséges kritériumok között szerepelt egyebek mellett az akadémiai reputáció, az alkalmazotti reputáció, a személyzet tudományos fokozata vagy a hálózati befolyás.

Magyarországról egy egyetem található a 20 legjobb között, három a 30 legjobb között, egy az 50 legjobb között és egy a 100 legjobb között. Az ELTE a 15., a Szegedi Tudományegyetem a 22., a műszaki egyetem a 24., a debreceni egyetem 25., a Budapesti Corvinus Egyetem a 42., a pécsi pedig a százas lista második felére csúszott.

A közép-európai országok között Románia is öt egyetemmel tündököl a 100 legjobb között. Szlovákia először ér el sikereket a rangsorolásban egy egyetemmel az 50 legjobb között, és egy másikat a 100 legjobb között.

A százas listából egyébként Oroszország gyűjtötte be a legtöbb helyet, 26-ot. Csehország és Törökország 10-10, Lengyelország 9 helyezést szedett össze. Az élen a moszkvai Lomonoszov egyetem található.