Egy magyar egyetem sincs a 10-es kelet-európai rangsorban

Ben Sowter, a QS kutatási vezetője úgy fogalmazott, hogy a régióban lévő egyetemek a globálisan magasabb szintű oktatás tervezetéhez mélységet kezdenek hozzáadni. Most már nem állami versenyzésről van szó, hanem kitárulkoznak a világ felé, az innovációjuk és marketingjük az egyedi erősségeiket hajtja, ahogy eddig még soha.

A teljes, százas lista összeállításához összesen 368 egyetemmel vették fel a kapcsolatot. Ezek közül 255 sosem szerepelt a korábbi rangsorban, és 18 végül bekerült a 100 legjobb közé.

Összesen 30 országból gyűjtöttek adatokat, ezekből: Albánia, Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Cseh Köztársaság, Észtország, Grúzia, Magyarország, Kazakhsztán, Koszovó, Kirgizisztán, Lettország, Litvánia, Macedónia, Moldova, Montenegró, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Tádzsikisztán, Törökország, Türkmenisztán, Ukrajna, Üzbegisztán.

QS/www.iu.qs.com

Az egyetemek értékeléséhez szükséges kritériumok között szerepelt egyebek mellett az akadémiai reputáció, az alkalmazotti reputáció, a személyzet tudományos fokozata vagy a hálózati befolyás.

Magyarországról egy egyetem található a 20 legjobb között, három a 30 legjobb között, egy az 50 legjobb között és egy a 100 legjobb között. Az ELTE a 15., a Szegedi Tudományegyetem a 22., a műszaki egyetem a 24., a debreceni egyetem 25., a Budapesti Corvinus Egyetem a 42., a pécsi pedig a százas lista második felére csúszott.

QS/www.iu.qs.com

A közép-európai országok között Románia is öt egyetemmel tündököl a 100 legjobb között. Szlovákia először ér el sikereket a rangsorolásban egy egyetemmel az 50 legjobb között, és egy másikat a 100 legjobb között.

A százas listából egyébként Oroszország gyűjtötte be a legtöbb helyet, 26-ot. Csehország és Törökország 10-10, Lengyelország 9 helyezést szedett össze. Az élen a moszkvai Lomonoszov egyetem található.