Kijevben is megerősítették, hogy Olekszandr Zaharcsenko donyecki és Ihor Plotnickij luhanszki szakadár vezetők aláírták az erről szóló dokumentumot.

Eduard Baszurin, a donyecki szeparatista erők parancsnok-helyettese szerint előbb azokból a szektorokból vonják ki a február 12-i minszki megállapodásban foglaltak alapján a nehézfegyvereket, amelyekben már valóban életbe lépett a tűzszünet. 

Petro Kanonik, az ukrán fegyveres erőknek a tűzszünet és a fegyverkivonás ügyében illetékes képviselője újságírói kérdésre válaszolva nem zárta ki, hogy a szakadárok által a héten megszállt Debalceve esetében külön megállapodás jön majd létre.

"Kiegyenesített" frontvonal

"Az ütközőzóna térképét a minszki megállapodás alapján készítették el, és akkor még a város ukrán ellenőrzés alatt állt" - mutatott rá a katonai illetékes, hozzáfűzve, hogy a település megszállásával a szakadárok tulajdonképpen megsértették az egyezményt.

AFP / Andrey Borodulin

A fontos közlekedési csomópontnak számító - a szakadár megszállás alatt lévő két megyeközpontot, Donyecket és Luhanszkot, valamint az oroszországi rosztovi területet vasúton összekötő - Debalceve beékelődést képezett a szeparatisták területébe. Elfoglalásával a szakadárok gyakorlatilag "kiegyenesítették" a térségben a frontvonalat. A várost a szeptember 15-én életbe léptetett tűzszünet után is hevesen támadták, majd kedden benyomultak a városba, ahonnan szerdán a súlyos utcai harcok miatt az ukrán hadvezetés kivonta a kormányerők katonáit. Kijev a város átengedéséről hozott döntést azzal magyarázta, hogy elsősorban a katonák testi épségét és életben maradását tartották szem előtt. 

A város környékén előző nap is tűzharcok folytak, akkor is, amikor az EBESZ küldöttsége járt ott. Aleksander Hug, a misszió helyettes vezetője arról számolt be újságíróknak, hogy az alatt a félóra alatt, amíg a városban tartózkodtak, legalább száz, a városból kifelé lőtt, továbbá néhány befelé irányított lövést hallottak. 

Vasárnap Petro Porosenko ukrán elnök a Twitter közösségi oldalon arról számolt be, hogy az előző nap elkezdődött fogolycsere során 139 ukrán katona szabadult ki a szakadárok fogságából. Szvjatoszlav Ceholko elnöki szóvivő ehhez hozzáfűzte saját Twitter-mikroblogján, hogy az elkövetkező napokban további 140, fogságba esett katona nyerheti vissza a szabadságát. 

A nehézfegyverek hátrébb vonásáról szóló bejelentést megelőzően a Kijev által terrorellenesnek elnevezett kelet-ukrajnai hadműveleti parancsnokság sajtószolgálata Facebook-oldalán azt közölte, hogy az oroszbarát szakadár erők tizenkét támadást hajtottak végre az ukrán hadsereg állásai ellen vasárnapra virradó éjjel. 

A közlemény szerint a leghevesebb támadás a Donyeck városának közelében lévő Piszki települést érte. A várost, amelyet már több napja tartanak tűz alatt, az éjjel kétszer Grad rakéta-sorozatvetőkkel, háromszor pedig aknavetőkkel és egyéb tüzérségi fegyverekkel lőtték. A szeparatisták emellett megpróbálták megrohamozni az ukrán katonákat az Azovi-tenger partján fekvő Sirokine falunál, a stratégiai fontosságú Mariupol város közvetlen közelében.

Kijev szerint a szeparatisták csapatokat vonnak össze és fegyvereket mozgatnak az általuk ellenőrzött délkelet-ukrajnai területeken, és vélhetően támadásra készülnek Mariupol ellen. Olekszandr Turcsinov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) vezetője korábban már figyelmeztetett arra, hogy Debalceve szakadár megszállása után Mariupolt is komoly veszély fenyegeti.