A legnagyobb díszszemle
Súlyos sértésként élik meg az oroszok, hogy a szombat reggel kezdődő, 16500 katonát, 194 harcjárművet és 143 repülőgépet felvonultató győzelmi napi díszszemlén a vártnál jóval kevesebb külföldi vezető vesz részt, a Nyugat szinte testületileg marad távol. Bár a Szovjetunió szétesése óta ez a legnagyobb díszszemle, voltak ennél sokkal híresebbek is.
A Szovjetunió szétesése óta a legnagyobb lesz a szombati Vörös téri parádé, s a 16500 orosz katona mellett felvonul hétszáz külföldi egyenruhás is. Az élen a második világháborúra emlékeztető alakulatok haladnak: T-34-es tankok, valamint a Vörös Hadsereg egyenruháját viselő egységek. A parádén ott lesznek a leghíresebb orosz katonai iskolák - a Szuvorov és a Nahimov főiskolák - tanulói is, s képviseltetik magukat a belügyminisztérium, valamint az államrendőrség, az FSZB osztagai is.
A szombati díszszemlén kétszer annyi légijármű húz el Moszkva fölött, mint tavaly: a vadászok - a Szu-27-esek, a Szu-34-esek, valamint a MiG-31-esek mellett megjelennek az óriás szállítógépek, az An-124-esek, illetve az Il-76-osok is. Az újjáéledő orosz hadsereg erejének bemutatását célzó parádé először szakít a szovjet idők hagyományával: míg korábban csak a hadrendben álló járművek vonultak fel, most bemutatkoznak az Armata névre keresztelt lánctalpas platformra épített harckocsik, illetve egyéb harcjárművek, a T-14-es, illetve a T-15-ös. A legnagyobb érdeklődéssel várt T-14-es különlegessége, hogy lövegtornya távirányítással működik, s a tervek szerint néhány év múlva a T-14 legénység nélkül jelenhet meg a harctereken. A várakozásokat csak tovább fokozza, hogy a nem hivatalos bemutatkozás nem volt túl sikeres: a május 9-e előtti utolsó próbán lefulladt az új csodatank. Ugyancsak újdonság lesz a Kurganyec nevű szállítóharcjármű is, amelyben a szállított katonákat teljes egészében elkülönítik a lőszerektől és fegyverrendszerektől, így egy esetleges találat és robbanás esetén nagyobb lesz az esélyük a túlélésre.
Bár az utóbbi évtizedekben valóban a mostani a legjelentősebb oroszországi dísszemle, Moszkvában két híresebb parádét is rendeztek már. Az első az 1941. november hetedike volt, amikor a Lenin Mauzóleum előtt elvonuló katonák és harcjárművek egyenesen a frontra mentek, hogy felvegyék a harcot a szovjet fővárost ostromló német alakulatokkal.
| Farkasokkal táncolók |
„Amíg Németországban, Lengyelországban és Litvániában úgy akadályoztak bennünket, ahogyan csak tudtak, Magyarországon nyilvánosan bejelentették: gyertek, utazzatok át a mi országunk területén” – olvasható az Éjszakai Farkasok (NV) nevű orosz motoros szervezet honlapján. Az NV-nek azért volt szüksége Magyarországra, majd az ugyancsak barátságosan viselkedő Ausztriára, mert a motorosok elhatározták: végigjárják a szovjet hadsereg második világháborús útvonalát, s május 9-én Berlinben helyeznek el koszorúkat az elesett szovjet katonák emlékművénél. Az Éjszakai Farkasokkal viszont akadnak problémák: a nacionalista szervezet tagjai Vlagyimir Putyin hű szövetségeseinek számítanak, s az idén tavasszal a Krím félszigeten ünnepelték meg a nemzetközi jog szerint ma is Ukrajnához tartozó terület Oroszországhoz csatolását. „Nézzétek, mennyire boldogok az emberek. Isten akaratából s Putyin elnök közreműködésével vége a megalázó ukrán uralomnak” – közölte az évfordulós ünnepségen Szevasztopolban Alekszandr Zaldosztanov, a Farkasok 52 éves vezére. A „Sebészként” is ismert „főfarkas” tökéletes megtestesítője a putyini ideálnak: a kommunistából jó hívővé vált, erőteljesen homofób nézeteket valló férfi imádja Sztálint. Meg is kapta a jutalmát, hiszen ő is részt vehetett a 2014-es szocsi olimpia lángját a Fekete-tenger partjára eljuttató váltóban, s Putyin személyesen tűzött a mellére magas orosz állami kitüntetést. |
A másik híres díszszemlét 1945 júniusában tartották: ez volt az a parádé, ahol a szovjet hadsereg által zsákmányolt náci zászlókat az elit egységei a Lenin mauzóleum elé dobálták.
A második világháború előtt általában november 7-én, a bolsevik forradalom kitörésének évfordulóján tartottak katonai felvonulásokat Moszkvában, míg a második világháború után május 9-e lett a fő felvonulási nap. Az évtizedek során - éppen a parádék miatt - több változás is történt a téren. A szovjet időkben elbontották, majd a Szovjetunió szétesése után visszaépítették a Voszkreszenkije kaput, amelynek azért kellett eltűnnie, mert nem fértek be rajta a tankok. Kis híján áldozatul esett a híres a soktornyú Vaszilij Blazsennij székesegyház is, ami ugyancsak zavarta a harcjárműveket. A moszkvai városi legenda szerint Sztálin egykori bizalmasa, Lazar Kaganovics az 1930-as években már el is készíttette a Vörös tér átalakításának a tervét, ám amikor Sztálin meglátta a rajzokat így szólt: Teszed vissza, Lazar! Kaganovics pedig engedelmeskedett, így a Vaszilij Blazsennij megmenekült.
Moszkva a győzelem napján
Minden készen áll Moszkvában a magyar idő szerint reggel kilenc órakor kezdődő győzelem napi parádéra, ahol 16500 katona, 194 harcjármű és 143 repülőgép vonul el a disztribün előtt. Ahol viszont jóval kevesebb államfő áll majd mint tíz évvel ezelőtt, amikor még az éppen hivatalban lévő amerikai elnök is megjelent Vlagyimir Putyin orosz államfő mellett. A távolmaradás oka az, hogy a nyugati hatalmak elítélik Oroszország ukrajnai katonai beavatkozását és a Krím félsziget elcsatolását.
Legutóbb Kim Dzsong Un észak-koreai diktátorról derült ki, hogy kihagyja a második világháború európai befejezésének 70. évfordulója alkalmából rendezett felvonulást. A hazájában élet-halál urának számító Kim távolmaradása aligha vált ki örömöt Moszkvában, hiszen az utóbbi hónapokban több jel utalt arra, hogy Oroszország közeledni akar Phenjanhoz, s még a két nép közötti barátság évét is meghirdették.
Kim nemje már csak azért is bosszanthatja Moszkvát, mert a nyugati hatalmak állam- és kormányfőiről már korábban kiderült, szinte egy emberként bojkottálják a parádét, ezzel is kifejezve, hogy elfogadhatatlannak tartják Oroszország kelet-ukrajnai katonai beavatkozását, s az Ukrajnához tartozó Krím félsziget annektálását. Néhány meghívott – többek között Barack Obama amerikai államfő, David Cameron brit miniszterelnök, Angela Merkel német kancellár és a díszszemlét erődemonstrációnak minősítő Bronislaw Komorowski lengyel elnök – egyenesen megmondta, miért nem utazik május 9-én Moszkvába, míg mások különféle indokokkal rukkoltak elő.
Áder János magyar államfő – akit februári budapesti látogatásán Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen hívott meg a Vörös térre – az EU mögé bújva közölte, hogy az otthon maradással az Európai Bizottság ajánlásának szellemében cselekszik. Az elnöki hivatal egyben azt is bejelentette, hogy Magyarországot a Moszkvába akkreditált magyar nagykövet képviseli majd a díszszemlén. A győzelem napján Moszkvában lesz Szijjártó Péter magyar külügyminiszter is, ám a politikus csak a hivatalos megemlékezésre megy el, s nem jelenik meg a vörös téri díszszemlén.
Milos Zeman cseh államfő és Robert Fico szlovák miniszterelnök egymásnak teremtettek alibit azzal, hogy a parádé időpontjában éppen egymással tárgyalnak majd. Alekszandr Lukasenko belorusz elnök arra hivatkozva marad Minszkben, hogy egy államfőnek a saját hazájában kell megünnepelnie a győzelem napját, s hasonló indokkal mondott nemet az orosz meghívásra Filip Vujanovics, az EU-ba és a NATO-ba törekvő Montenegró államfője. A díszszemle lemondása nem jelenti ugyanakkor azt, hogy a távolmaradók ne emlékeznének meg az európai harcok lezárásának napjáról: Merkel kancellár például május 10-én helyez el koszorút Moszkvában, külügyminisztere, Frank-Walter Steinmeier pedig még a győzelem napi ünnepségek előtt látogat el az egyik legszörnyűbb német vereség helyszínére, Volgográdba, az egykori Sztálingrádba.
A résztvevők egyre olvadó listáján néhány kivétellel az Oroszországtól politikailag és gazdaságilag is igencsak függő korábbi szovjet tagköztársaságok – egyebek mellett Örményország – vezetői találhatók, de elmegy Moszkvába India, Kína, Dél-Afrika és Brazília első embere is, valamint Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár. AZ EU-ból az orosz pénzügyi segítségben reménykedő görög és ciprusi államfő vesz részt a díszszemlén, s ugyancsak integethet majd a Vörös téren több afrikai ország vezetője. Végül igent mondott a meghívásra Raúl Castro kubai elnök is, továbbá ott lesz a moszkvai ünneplők között Tomiszlav Nikolics szélsőséges nacionalistából mérsékelt européerré átvedlett szerb államfő. Nikolics, aki pár éve még beléptette volna hazáját egy Oroszország által vezetett új szövetségi államba, előreküldött néhány tucat szerb katonát is, akik együtt vonulnak majd fel orosz vendéglátóikkal.
| Sztálin, a nagy visszatérő |
Nyissanak múzeumot Sztálin tiszteletére! – javasolta a múlt héten Gennagyij Zjuganov, az Oroszországi Kommunista Párt (KPRF) elnöke, aki szerint eljött az ideje, hogy a „liberális közvélemény” ellenállását leküzdve Moszkva megmutathassa országnak és világnak, mennyi jót tett 1953-ban bekövetkezett haláláig a szovjet vezető. A tervet valószínűleg támogatni fogja az illetékes, Vlagyimir Megyinszkij kulturális miniszter, hiszen az irányítása alatt lévő Orosz Hadtörténeti Társaság szintén a múlt héten kezdeményezte, hogy a múzeumot a nyugat-oroszországi Rzsevben hozzák létre, abban a faházban, ahol 1943-ban Joszif Visszarionovics megszállt egy éjszakára. A kommunisták igencsak aktívak Sztálin-ügyben: néhány héttel ezelőtt azt kérték, hogy a nagy honvédő háborúban elért szovjet győzelem hetvenedik évfordulója alkalmából Oroszország-szerte nevezzenek el utcákat Sztálinról, és emeljenek emlékműveket a néhai vezetőnek. A KPRF-javaslatokat egyre többen támogatják: a Levada Központ nevű független elemzőintézet felmérése szerint jelenleg az oroszországi megkérdezettek 45 százaléka gondolja úgy, hogy szükség volt azokra az áldozatokra – egyebek mellett tömeges tisztogatásokra, illetve erőszakos szövetkezetesítésre és iparosításra –, amelyekkel Sztálin „meggyorsította a Szovjetunió fejlődését”. Két évvel ezelőtt ez az arány még csak 25 százalékos volt. Az utóbbi években nő azok száma is, akik „mély tisztelettel”, illetve „szimpátiával és tisztelettel” emlékeznek a generalisszimuszra. Az ő arányuk együtt jelenleg 39 százalékos, míg a megkérdezetteknek csupán a 20 százaléka gondol félelemmel vagy gyűlölettel Sztálinra. A közömbösök aránya 30 százalékos, a megkérdezettek több mint tizede pedig nem kívánt válaszolni. |
Oroszországban, ahová hetven államfőt, illetve miniszterelnököt hívtak meg, súlyos sértésnek tartják a nyugatiak távolmaradását, és igyekeznek úgy beállítani a dolgot, mintha a külvilág kisebbíteni akarná a Szovjetunió második világháborús szerepét. Putyin elnök szerint a nyílt vagy finom bojkottot hirdetők alá akarják ásni a modern Oroszország tekintélyét. Vlagyimir Csizov, Moszkva EU-s nagykövete pedig azt hangsúlyozta, hogy a nemmel a külföldi vezetők nemcsak a szovjet hadsereg győztes katonáit sértik meg, hanem azokat a honfitársaikat is, akik a fasizmus elleni harcban vesztették életüket.
Lev Gudkov, a Levada Központ nevű független moszkvai közvélemény-kutató intézet vezetője szerint a díszszemle leginkább belpolitikai célokat szolgál, s a hetven évvel ezelőtti győzelem hangsúlyozásával Putyinék legitimálni akarják a jelenlegi hatalmat. „Minél több az ünneplés, annál több ember lesz hajlandó engedelmeskedni a hatalomnak. Ugyancsak fontos, hogy valamivel kompenzálni kell a nemzeti kisebbrendűségi komplexust is” – magyarázta Gudkov.
Az ünnepségekre készülés során Moszkvában nagyon figyeltek arra, hogy még véletlenül se kerüljenek szem elé önkényuralmi jelképek. A házfalakról is eltávolították a helyi nácik által firkált horogkereszteket, de áldozatul esett a lengyelországi holokauszt történetét egérszereplőkkel bemutató, Maus című képregény is, hiszen a boltokból eltávolított könyvek borítójára a szerző, Art Spiegelman Hitlerre emlékeztető egérfejet rajzolt, horogkereszttel a háttérben. A nagy sietségben bakik is becsúsztak: a szovjet pilótákat dicsőítő egyik plakátra például véletlenül a Szovjetuniót bombázó Luftwaffe-katonákról készült kép került.
NÉMETH ANDRÁS
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
