Többszöri halasztás után az EU a decemberi csúcstalálkozójára napolta el annak a 60 ezer menekültnek az unión belüli teljes elosztását, amelyről még júniusban döntött. Az akkori felbuzdulást az váltotta ki, hogy áprilisban egy Líbiából Olaszországba tartó lélekvesztő tragédiája miatt hétszáz ember veszett a Földközi-tengerbe. Az eredeti, július végi határidőt azért nem sikerült betartani, mert a tagországok többsége ódzkodik a lakosság nagysága és a gazdasági erő alapján kiszámított kvóták alapján befogadni a migránsokat. Az elképzelés szerint Görögországból és Olaszországból 40 ezer, a bevándorlók eredeti hazájából, például Szíriából, Afganisztánból, vagy a tranzitországból, például Libanonból pedig összesen 20 ezer migránst fogadnának be két év alatt a tagországok.
A megállapodás hiánya ellenére októberben megkezdődhet több mint 32 ezer migráns elköltöztetése Olaszországból és Görögországból. Többen ugyanis már felajánlásokat tettek. Németország és Franciaország együtt több mint húszezer politikai menekültet és bevándorlót vár. Bár Lengyelország és Spanyolország is a terv harsány ellenzői között van, mégis kétezer, illetve 1300 menekült befogadására kötelezte el magát. A Cseh Köztársaság másfél ezer migránst vállalt. Az Egyesült Királyság, Írország és Dánia nem részese a programnak, de 2200, 600, illetve 1000 bevándorlónak ad oltalmat. Ausztria elutasította, hogy bárkit is befogadjon, azt állítva: az egyik kedvelt célországként tízszer több menekültkérelmet kell elbírálnia, mint Olaszországnak és Görögországnak együttvéve. Magyarország felmentést kapott a programban való részvételtől, mivel az EU adatai szerint az első negyedévben a tagországok közül a legtöbb menekültkérelmet itt adták be.