A viszály magvai

1469. október 19.: A Katalónia uralkodójának is számító Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella esküvőjével létrejött a Spanyol Királyság.

1652. október 13.: A IV. Fülöp spanyol király által kivetett adók ellen indított lázadás végén Barcelona kapitulált, de az uralkodó amnesztiát hirdetett, s érintetlenül hagyta Katalónia parlamentjét és törvényeit.

1714. szeptember 11.: A spanyol örökösödési háborúnak véget vetve a Bourbon-házból származó V. Fülöp 14 havi ostrom után elfoglalta a Habsburgok mellett kiálló Barcelonát, és megfosztotta jogaitól Katalóniát. Szeptember 11-e (Diada) 1886-tól Katalónia Nemzeti Napja, amit Francisco Franco 1939-ben betiltott, és csak 1980 óta tartják újra. Ezen a napon az utóbbi időben Barcelonában több százezres tömeg tüntet a függetlenség mellett.

1931. december 9.: A második spanyol köztársaság elfogadta az alkotmányt, amely széles körű autonómiát adott Baszkföldnek, Galiciának és Katalóniának.

1939. január 26.: A három évvel korábban kitört spanyol polgárháború utolsó szakaszában Franco csapatai elfoglalták Barcelonát. A diktatúra alatt a katalán nyelvet és kultúrát elnyomták, az autonómiát említeni sem lehetett.

1978. december 27.: I. János Károly spanyol király aláírta a Franco 1975-ös halála utáni demokratikus átmenetet megkoronázó új alkotmányt, amely elismerte a Spanyolországon belüli nemzeti közösségek létét. 1979-ben Katalónia hivatalos nyelve a spanyol mellett a katalán lett, az 1980-as választást pedig a Konvergencia és Unió párt élén Jordi Pujol nyerte, aki 23 éven át volt a tartomány elnöke.

2010. június 28.: A spanyol alkotmánybíróság négy évig tartó vita után, 6:4 arányú döntéssel több ponton az ország alaptörvényével ellentétesnek találta a 2006-ban elfogadott katalán alkotmányt. A jobbközép Néppárt által kért felülvizsgálatban megállapította például, hogy nincs jogalapja annak, hogy Katalónia Spanyolországon belül önálló nemzetnek tekintse magát, és elzárta az utat a nagyobb pénzügyi és politikai autonómia elől. A döntést Barcelonában egymilliós tüntetés fogadta, és a tartományban erőre kapott a függetlenségi mozgalom, amelynek élére Pujol utódja, Artur Mas állt.

2014. november 9.: Az 5,4 millió szavazásra jogosult közül 2,3 millióan voksoltak arról a kérdésről, hogy legyen-e Katalónia független állam, és 80,8 százalékuk mondott igent. A spanyol alkotmánybíróság szeptember 29-én az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette és megtiltotta a népszavazást, így abból csak tét nélküli véleménynyilvánító szavazás lett.