Putyin karjaiba lökheti Erdogant az orosz nagykövet lelövése

Hétfőn este Ankarában egy 22 éves, szolgálaton kívüli rendőr hátba lőtte Andrej Karlovot, Oroszország török nagykövetét. A gyilkos tette után azt kiáltotta, Allah hatalmas, majd azt, "Ne felejtsétek Szíriát, ne felejtsétek Aleppót". A fegyveres férfit a török rendőrök agyonlőtték, a nyomozás azonnal megindult, de kérdés, milyen hatással lesz a tragédia az orosz-török diplomáciai viszonyra.

A két ország között nemrég még igen fagyos volt a helyzet: 2015 novemberében Ankara azért lőtt le egy Szíriában manőverező orosz vadászgépet, mert pár másodpercre megsértette a török légteret. Az oroszok válaszul gazdasági szankciókat vezettek be, ami érzékenyen érintette többek közt a török idegenforgalmat, hisz az ország üdülőhelyein rengeteg orosz turista fordult meg. Mi várható most?

Egeresi Zoltán kutató, Törökország-szakértő szerint az incidens nem fogja kihűteni az augusztus óta egyre melegebb orosz-török viszonyt. Ezzel a terroreseménnyel kapcsolatban még akkor is kizárható a török kormányzati háttér, ha elkövetője egy rendőr volt. A török hatóságok minden szinten kiemelt ügyként kezelik az eseményt, Recep Tayyip Erdogan elnök is azonnal felhívta az eset után Vlagyimir Putyint. 

Rögtön meg is indult a találgatás és a nyomozás vajon az elkövető magányos farkas volt-e vagy a Gülen-mozgalom tagja, amelynek számos híve volt az igazságszolgáltatás és a rendfenntartás területén, és a júliusi törökországi puccskísérlet után 3800 bírát, ügyészt függesztettek fel gülenizmus vádjával. Melih Gökcek ankarai polgármester már hétfőn este Twitter-üzenetében táplálta ezt a gyanút, mire az Amerikában élő Fethullah Gülen a leghatározottabban elítélte a cselekményt.

Az orosz és a török vezetés provokációnak tartja az incidenst, a két ország elleni provokációnak. Ezért nem hogy egy új konfliktus nem várható a gyilkosság nyomán, hanem ellenkezőleg, elmélyítik az együttműködést. A gyilkosság Egeresi szerint leginkább Oroszországnak szólt, ami jelzi, Törökországban sokan vannak, akik mélyen elítélik Aleppó elfoglalását, és az oroszok Aszad-párti aktív részvételét. Korábban Erdogan kifejezetten a szír elnök elmozdítása miatt tett meg mindent - Egeresi szerint ezt leginkább Erdogan külpolitikai pragmatizmusa diktálta, hiszen sokáig úgy tűnt, nyugati háttérsegítséggel a felkelők legyőzik és elzavarják Aszadot, jó döntésnek tűnt tehát beállni a sorba. De aztán megjelent a színen Oroszország, és fegyveres erejének köszönhetően megfordult a hadiszerencse. Az orosz-török viszony tavaly őszi megromlása miatt Törökország sem szállhatott csak úgy kedvére Szíria fölé, mert az orosz légvédelmi rendszerek ezt kockázatossá tették.

Amióta Erdogan és Putyin augusztusban kiegyezett, már a török média sem artikulálja olyan erősen az aleppói humanitárius katasztrófát és Aszad elmozdításának szükségességét. Törökországnak szüksége van a jó orosz viszonyra, mert csökken az ország GDP-je, a gazdaságnak minden számít, és a két elnök különösen intenzíven ápolja a kétoldalú viszonyokat. Augusztus óta háromszor találkoztak személyesen, hetente telefonálnak, miniszterelnöki és külügyminiszteri szinten is egymást érik a találkozók. Nemsokára pedig egy török-iráni-orosz csúcstalálkozóra kerül sor, ami körvonalazza a szíriai helyzet egyik lehetséges kimenetelét és megoldását.

Egeresi úgy látja, a regionális hatalmak most kialakítanák Szíriában a befolyási övezeteket. A törökök egyelőre nem bántják Aszadot, de cserébe bevonulhatnak az észak-szíriai térségbe egyfelől az Iszlám Állam, másfelől a kurdok ellen harcolni. Konfliktus viszont még lehet, mert a Törökországgal határos szíriai Idlib tartomány még a szunnita felkelők kezén van, így egy ott orosz hadművelet okozhat problémákat, de az is igaz, a két fél kínosan ügyel arra, hogy ne ismétlődhessen meg a 2015 novemberi incidens.